// 2024. november 22., péntek // Cecília
Koronka

Továbbra sincs kétnyelvűség Koronka önkormányzatában

// HIRDETÉS

A CNCD szerint nem éri diszkrimináció a község magyar lakosságát.

Elutasította az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) Daniel Cheşa koronkai liberális (PNL) tanácsos azzal kapcsolatos panaszát, hogy a Marosvásárhely melletti község önkormányzati testületének RMDSZ-es tagjai és a szintén RMDSZ-es polgármester szerinte diszkriminálja a település magyar lakosságát.

A PNL-tanácsos még 2015 októberében fordult a CNCD-hez és panaszt tett a koronkai önkormányzat hat RMDSZ-es tagja és a polgármester ellen, mivel szerinte döntésükkel (azzal, hogy leszavazták a tanácsi dokumentumok magyarra fordítását,) diszkriminálták a község magyar lakosságát. A CNCD igazgatótanácsa a petíciók elbírálásának 90 napos határidejét jelentősen túllépve, május 4-én iktatott döntésében foglalkozott Cheşa panaszával.

Márciusban írtunk arról, hogy Daniel Cheşa tavaly szeptemberben kezdeményezte, hogy a koronkai helyi tanács üléseinek napirendi pontjait, határozatait és a közérdekű hirdetéseket magyar nyelven is adják ki, továbbá készítsék el községháza hivatalos honlapjának magyar nyelvű változatát is. Javaslatát az RMDSZ-es többségű helyi tanács leszavazta, de a december 22-i ülésen vita nélkül elfogadták a tanácsosok. A határozat arról szól, hogy a helyi tanács egyrészt lefordíttatja magyarra a testület hivatalos dokumentumait, másrészt tolmácsot biztosít a tanácsülésekre. Cheşa akkor elmondta a Főtérnek, hogy azóta néhány közérdekű tájékoztatás megjelent ugyan magyarul is, de a tanácsülések jegyzőkönyvei és határozatai továbbra is csak románul hozzáférhetők és a hivatal honlapja is csak románul olvasható.

Határozatában a CNCD igazgatótanácsa elutasítja a panaszt és megállapítja, hogy nem történt diszkrimináció. A döntés indoklását úgy lehetne összefoglalni, hogy a helyzet, amit a panasztevő sérelmez, nem a koronkai magyar közösség tagjainak magyarságára való hivatkozással állt elő. A diszkrimináció fogalmának törvényes meghatározása értelmében pedig valamilyen bánásmód akkor minősül diszkriminációnak, ha közvetlenül az érintett személy(ek) etnikuma (vagy, neme, vallása, stb.) az oka.

A CNCD igazgatótanácsa azt is megjegyzi, hogy a panasz nem a koronkai magyarokat ért valamilyen jogsértésre vonatkozik, ugyanakkor az önkormányzati dokumentumok magyarra fordítását csak a magyar közösség kérheti, de a közösség nem tett panaszt a CNCD-nél.

Amikor márciusban erről érdeklődtünk, Takács Olga polgármester elmondta, hogy a dokumentumok lefordítására közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelynek a határideje március közepén lejárt. „Várhatóan március végén magyarul is megjelennek” a dokumentumok – ígérte akkor (március elején). Szintén március végére ígérte a polgármester a koronkai polgármesteri hivatal honlapjának magyar változatát is.

Most, május közepén azt tapasztalhatjuk, hogy a koronkai tanács dokumentumai továbbra is csak románul hozzáférhetők, és az intézmény honlapjának magyar változata sem készült el (van ugyan egy magyar címoldal, de a rovatok és linkek közül egy sem működik).

Takács Olga egyébként nem pályázik újabb polgármesteri mandátumra. A június 5-i választáson viszont Daniel Cheşa versenybe száll a tisztségért.

A panasz elutasításának indoklásában az is szerepel, hogy a koronkai tanács és a polgármesteri hivatal jóváhagyott egy összeget egy „fordítógép” beszerzésére, amellyel lefordítják majd a tanácsi dokumentumokat. A CNCD itt a későbbi, decemberi tanácsi határozatra utal, csakhogy abban nem a dokumentumokat lefordító fordítógép beszerzése szerepel, hanem fordítóirodával és tolmáccsal kötendő szerződés.

Daniel Cheşa elégedetlen a döntéssel és a bíróságon emelt kifogást ellene. Szerinte nem igaz az, amit a CNCD a bepanaszolt felek által nyújtott tájékoztatás alapján állít, ő ugyanis soha nem kérte „fordítógép” beszerzését, mivel ilyen nem létezik. Tolmácsot sem kért a tanácsülésekre.

„Almát kértem, de elutasították, mivel nem akartam körtét is. Körte nem szerepelt a kérésemben” – fogalmazott a Főtérnek nyilatkozva Cheşa. Mint mondja, ő csak azt kérte, hogy a közérdekű önkormányzati dokumentumokat fordítsák le magyarra és a polgármesteri hivatal honlapjának legyen magyar nyelvű változata is. Erre „rátromfolt” Nagy Márton RMDSZ-tanácsos, korábbi polgármester, aki azt javasolta, hogy nem elég a dokumentumok lefordítása, a tanácsülésekre szinkrontolmácsot kell alkalmazni – Cheşa szerint Nagy ezzel csak megpróbálta kiforgatni és ellehetetleníteni az ő javaslatát. Az sem igaz – folytatja Cheşa –, hogy ő ellenezte volna a dokumentumok magyarra fordítására előirányzott 8000 lej elkülönítését, amint azt a bepanaszolt felek állítják (és amire a CNCD is alapozta elutasító döntését), ez ki is derül a tanács 2015. szeptember 11-i ülésének jegyzőkönyvéből.

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Koronkán 814 román, 1804 magyar, 87 cigány és 3 német nemzetiségű személy él.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal
Székelyhon

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) kedden bejelentette, hogy szerdától forgalomba helyezik az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS