// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Továbbra is törvénytelen Kolozsvár címere

// HIRDETÉS

Hiába újították fel szépen a kolozsvári városháza tornyát. A Funar-címer rajta maradt. Rajtunk meg a szégyen.

Emil Boc, Kolozsvár multikulturális lelkületű polgármestere nagy örömmel vetette a nyilvánosság elé azt a videót, amely a kolozsvári városháza frissen felújított óratornyát mutatja be. Az Alpár Ignác tervei alapján 1896–97-ben felhúzott eklektikus stílusú épület tornya délcegen horgad a magasba, az óra a beszámolók szerint tökéletesen működik. Harangszó helyett George Enescu Román rapszódiájának első akkordjai hangzanak fel minden nap 9:00, 12:00, 15:00, 18:00 és 21:00 órakor, szóval öröm lesz hallani.

Van azonban egy kis probléma. Nevezetesen a torony felső részén díszelgő címer. Általában az van, hogy a városok büszkén „viselik” patinás, kisebb-nagyobb múltra visszatekintő címerüket. (Megjegyzés: Kolozsvár címerét 1377-ben alkották meg, úgyhogy elég réginek számít.) Nem így Kolozsvár. A Kincses Város szemmel láthatólag újabb kori történetének legidiótább polgármesterére, Gheorghe Funarra büszke. Ha nem így tenne, rég lecserélte volna a véres szájú nacionalista polgármester által felrakatott „dáko-román” címert.

A történet 1995-ben kezdődött, amikor Funar kiírt egy pályázatot a kommunista városcímer lecserélésére. (Megjegyezzük: a komcsik sem nyúltak hozzá Kolozsvár régi címerének bástyáihoz, csak hozzáadtak pár elemet, saját ízlésük szerint.) A pályázatot egy olyan címer nyerte meg, amelyen a dák farkas, Minerva istennő és a memorandisták emlékműve látható. A várost semmilyen szinten nem jelképező címert 1999-ben kezdték használni hivatalos dokumentumokon, majd 2006-ban egy kormányhatározattal (221/2006) úgymond, el is fogadták. A címer azonban ennek ellenére törvényen kívüli státuszt élvez, ugyanis az Országos Heraldikai Bizottság soha nem engedélyezte. A Bizottság szakemberei szerint Európa heraldikusai a hasukat fogják nevettükben, ahányszor a címer a szemük elé kerül.

Nos, mi is a hasunkat fognánk nevettünkben, ha nem lenne olyan keserű a szánk. Telefonon megkerestük Guttmann Szabolcsot, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnökét, aki tömören fogalmazott az ügyben: „Ilyenek vagyunk. Képtelenek kijavítani egy őrültséget.”

Kedves kolozsvári polgárok, ez a helyzet. Szép nyarat kívánunk, és jó készülődést a Kolozsvári Magyar Napokra.

 

Fotó: primariaclujnapoca.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS