// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Továbbra is törvénytelen Kolozsvár címere

// HIRDETÉS

Hiába újították fel szépen a kolozsvári városháza tornyát. A Funar-címer rajta maradt. Rajtunk meg a szégyen.

Emil Boc, Kolozsvár multikulturális lelkületű polgármestere nagy örömmel vetette a nyilvánosság elé azt a videót, amely a kolozsvári városháza frissen felújított óratornyát mutatja be. Az Alpár Ignác tervei alapján 1896–97-ben felhúzott eklektikus stílusú épület tornya délcegen horgad a magasba, az óra a beszámolók szerint tökéletesen működik. Harangszó helyett George Enescu Román rapszódiájának első akkordjai hangzanak fel minden nap 9:00, 12:00, 15:00, 18:00 és 21:00 órakor, szóval öröm lesz hallani.

Van azonban egy kis probléma. Nevezetesen a torony felső részén díszelgő címer. Általában az van, hogy a városok büszkén „viselik” patinás, kisebb-nagyobb múltra visszatekintő címerüket. (Megjegyzés: Kolozsvár címerét 1377-ben alkották meg, úgyhogy elég réginek számít.) Nem így Kolozsvár. A Kincses Város szemmel láthatólag újabb kori történetének legidiótább polgármesterére, Gheorghe Funarra büszke. Ha nem így tenne, rég lecserélte volna a véres szájú nacionalista polgármester által felrakatott „dáko-román” címert.

A történet 1995-ben kezdődött, amikor Funar kiírt egy pályázatot a kommunista városcímer lecserélésére. (Megjegyezzük: a komcsik sem nyúltak hozzá Kolozsvár régi címerének bástyáihoz, csak hozzáadtak pár elemet, saját ízlésük szerint.) A pályázatot egy olyan címer nyerte meg, amelyen a dák farkas, Minerva istennő és a memorandisták emlékműve látható. A várost semmilyen szinten nem jelképező címert 1999-ben kezdték használni hivatalos dokumentumokon, majd 2006-ban egy kormányhatározattal (221/2006) úgymond, el is fogadták. A címer azonban ennek ellenére törvényen kívüli státuszt élvez, ugyanis az Országos Heraldikai Bizottság soha nem engedélyezte. A Bizottság szakemberei szerint Európa heraldikusai a hasukat fogják nevettükben, ahányszor a címer a szemük elé kerül.

Nos, mi is a hasunkat fognánk nevettünkben, ha nem lenne olyan keserű a szánk. Telefonon megkerestük Guttmann Szabolcsot, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnökét, aki tömören fogalmazott az ügyben: „Ilyenek vagyunk. Képtelenek kijavítani egy őrültséget.”

Kedves kolozsvári polgárok, ez a helyzet. Szép nyarat kívánunk, és jó készülődést a Kolozsvári Magyar Napokra.

 

Fotó: primariaclujnapoca.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS