// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Továbbra is törvénytelen Kolozsvár címere

// HIRDETÉS

Hiába újították fel szépen a kolozsvári városháza tornyát. A Funar-címer rajta maradt. Rajtunk meg a szégyen.

Emil Boc, Kolozsvár multikulturális lelkületű polgármestere nagy örömmel vetette a nyilvánosság elé azt a videót, amely a kolozsvári városháza frissen felújított óratornyát mutatja be. Az Alpár Ignác tervei alapján 1896–97-ben felhúzott eklektikus stílusú épület tornya délcegen horgad a magasba, az óra a beszámolók szerint tökéletesen működik. Harangszó helyett George Enescu Román rapszódiájának első akkordjai hangzanak fel minden nap 9:00, 12:00, 15:00, 18:00 és 21:00 órakor, szóval öröm lesz hallani.

Van azonban egy kis probléma. Nevezetesen a torony felső részén díszelgő címer. Általában az van, hogy a városok büszkén „viselik” patinás, kisebb-nagyobb múltra visszatekintő címerüket. (Megjegyzés: Kolozsvár címerét 1377-ben alkották meg, úgyhogy elég réginek számít.) Nem így Kolozsvár. A Kincses Város szemmel láthatólag újabb kori történetének legidiótább polgármesterére, Gheorghe Funarra büszke. Ha nem így tenne, rég lecserélte volna a véres szájú nacionalista polgármester által felrakatott „dáko-román” címert.

A történet 1995-ben kezdődött, amikor Funar kiírt egy pályázatot a kommunista városcímer lecserélésére. (Megjegyezzük: a komcsik sem nyúltak hozzá Kolozsvár régi címerének bástyáihoz, csak hozzáadtak pár elemet, saját ízlésük szerint.) A pályázatot egy olyan címer nyerte meg, amelyen a dák farkas, Minerva istennő és a memorandisták emlékműve látható. A várost semmilyen szinten nem jelképező címert 1999-ben kezdték használni hivatalos dokumentumokon, majd 2006-ban egy kormányhatározattal (221/2006) úgymond, el is fogadták. A címer azonban ennek ellenére törvényen kívüli státuszt élvez, ugyanis az Országos Heraldikai Bizottság soha nem engedélyezte. A Bizottság szakemberei szerint Európa heraldikusai a hasukat fogják nevettükben, ahányszor a címer a szemük elé kerül.

Nos, mi is a hasunkat fognánk nevettünkben, ha nem lenne olyan keserű a szánk. Telefonon megkerestük Guttmann Szabolcsot, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnökét, aki tömören fogalmazott az ügyben: „Ilyenek vagyunk. Képtelenek kijavítani egy őrültséget.”

Kedves kolozsvári polgárok, ez a helyzet. Szép nyarat kívánunk, és jó készülődést a Kolozsvári Magyar Napokra.

 

Fotó: primariaclujnapoca.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS