// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Továbbra is törvénytelen Kolozsvár címere

// HIRDETÉS

Hiába újították fel szépen a kolozsvári városháza tornyát. A Funar-címer rajta maradt. Rajtunk meg a szégyen.

Emil Boc, Kolozsvár multikulturális lelkületű polgármestere nagy örömmel vetette a nyilvánosság elé azt a videót, amely a kolozsvári városháza frissen felújított óratornyát mutatja be. Az Alpár Ignác tervei alapján 1896–97-ben felhúzott eklektikus stílusú épület tornya délcegen horgad a magasba, az óra a beszámolók szerint tökéletesen működik. Harangszó helyett George Enescu Román rapszódiájának első akkordjai hangzanak fel minden nap 9:00, 12:00, 15:00, 18:00 és 21:00 órakor, szóval öröm lesz hallani.

Van azonban egy kis probléma. Nevezetesen a torony felső részén díszelgő címer. Általában az van, hogy a városok büszkén „viselik” patinás, kisebb-nagyobb múltra visszatekintő címerüket. (Megjegyzés: Kolozsvár címerét 1377-ben alkották meg, úgyhogy elég réginek számít.) Nem így Kolozsvár. A Kincses Város szemmel láthatólag újabb kori történetének legidiótább polgármesterére, Gheorghe Funarra büszke. Ha nem így tenne, rég lecserélte volna a véres szájú nacionalista polgármester által felrakatott „dáko-román” címert.

A történet 1995-ben kezdődött, amikor Funar kiírt egy pályázatot a kommunista városcímer lecserélésére. (Megjegyezzük: a komcsik sem nyúltak hozzá Kolozsvár régi címerének bástyáihoz, csak hozzáadtak pár elemet, saját ízlésük szerint.) A pályázatot egy olyan címer nyerte meg, amelyen a dák farkas, Minerva istennő és a memorandisták emlékműve látható. A várost semmilyen szinten nem jelképező címert 1999-ben kezdték használni hivatalos dokumentumokon, majd 2006-ban egy kormányhatározattal (221/2006) úgymond, el is fogadták. A címer azonban ennek ellenére törvényen kívüli státuszt élvez, ugyanis az Országos Heraldikai Bizottság soha nem engedélyezte. A Bizottság szakemberei szerint Európa heraldikusai a hasukat fogják nevettükben, ahányszor a címer a szemük elé kerül.

Nos, mi is a hasunkat fognánk nevettünkben, ha nem lenne olyan keserű a szánk. Telefonon megkerestük Guttmann Szabolcsot, a Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókjának elnökét, aki tömören fogalmazott az ügyben: „Ilyenek vagyunk. Képtelenek kijavítani egy őrültséget.”

Kedves kolozsvári polgárok, ez a helyzet. Szép nyarat kívánunk, és jó készülődést a Kolozsvári Magyar Napokra.

 

Fotó: primariaclujnapoca.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS