// 2024. november 24., vasárnap // Emma
román

Tíz évi börtönnel büntetnék a románellenességet

// HIRDETÉS

Amit azért jó tágan határoznak meg. Szerencsére a honatyák újabban le szokták söpörni az ilyen javaslatokat.

Akár tíz évi börtönnel is büntetné a románellenes megnyilvánulásokat az a törvénytervezet, amelyet ma nyújtott be a szenátusban 33, a teljes politikai palettáról érkező honatya. Köztük Marius Paşcan, a PMP ügyvezető elnöke, volt Maros megyei prefektus, akit eddig is módfelett frusztrált minden olyan nyelvi jog, amellyel a magyar közösség élt, élt volna vagy ezután élne a készülő közigazgatási törvénykönyv alapján.

 

A PSD, PNL, PMP, sőt USR soraiból is érkező honatyák úgy akarják megelőzni a románellenességet és küzdeni ellene, hogy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák azt, aki nyilvánosan népszerűsít bármilyen románellenes ötletet, fogalmat, doktrínát, vagy románellenes anyagot, szimbólumokat terjeszt, forgalmaz. 

 

Akkor nem tekinthető ez bűncselekménynek, ha művészeti, tudományos, kutatási, oktatási célból vagy közérdekű vita céljából teszi valaki.

 

Aki legalább háromfős románellenes szervezetet alapít vagy ahhoz csatlakozik, három évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést kockáztatna. Kivéve, ha valaki feljelent egy ilyen szervezetet, még mielőtt leleplezik, mert akkor ő büntetlenséget élvez.

 

És akkor lássuk, mit tartanak románellenesnek:

A kezdeményezők szerint románellenes az olyan „románokra vonatkozó percepció, amelyet irántuk való gyűlöletként fejeződik ki, valamint a romángyűlölet motiválta verbális és vagy fizikai megnyilvánulás, amely románok vagy nem románok iránt, románok tulajdonai, román közösségek intézményei vagy templomai ellen irányul”. (Mi kérünk elnézést a bikkfanyelvért – szerk.)

 

Románellenes szervezet pedig „bármely, három vagy több személy alkotta csoport ideiglenes vagy folyamatos tevékenységgel, amelynek célja románellenes gondolatok, fogalmak vagy doktrínák népszerűsítése. Idetartozhatnak bejegyzett vagy nem bejegyzett szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, egyesületek és alapítványok”, illetve bármilyen, a törvény hatálya alá eső jogi személy.

 

Románellenes szimbólum pedig a törvényjavaslat szövege szerint az olyan „zászlók, emblémák, kitűzők, egyenruhák, szlogenek, köszöntési módok és ehhez hasonló jelzések, amelyek románellenes gondolatokat, fogalmakat vagy doktrínákat közvetítenek”. Románellenes anyagnak minősülnek a románellenes gondolatokat, fogalmakat vagy doktrínákat népszerűsítő képek, szövegek, hang- és videófelvételek.

 

A kezdeményezők az antiszemitizmus ellen küzdő törvényt említik előképként, az abban foglaltakat szerintük be kell vetni a románellenesség ellen is, amely szerintük kitartóan nyilvánul meg, és egyre agresszívebben terjed. A románellenesség szerintük harc a román identitás bármilyen kifejeződése ellen, a román nemzet legitim szuverenitásának megkérdőjelezése, a román nép ellen irányuló diszkrimináció vagy xenofóbia.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben
Krónika

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben

Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS