// 2024. november 26., kedd // Virág
Nagy-Britannia

Theresa May alaposan belecsapott a lecsóba

// HIRDETÉS

Radikálisan átalakítja a brit kormányt, ráadásul Boris Johnsont nevezte ki külügyminiszternek.

Theresa May frissen kinevezett brit miniszterelnök igyekszik rászolgálni a vele kapcsolatban emlegetett „új Vaslady” címkére. A 60-as évek eleje óta ugyanis nem volt példa olyan mértékű választások nélküli kormányátalakításra, amelyet az új brit kormányfő tervez.

A legnagyobb meglepetést az váltotta ki, hogy alig vette át II. Erzsébet királynőtől a kormányfői megbízatását,

máris kinevezte Boris Johnsont külügyminiszterré

– azt a Boris Johnsont, aki a Brexit-párti kampány vezéralakjának számított, és egyébként is rendkívül ellentmondásos a megítélése nemzetközi téren.

A volt londoni főpolgármester – akit a leköszönő miniszterelnök, David Cameron legvalószínűbb utódjaként emlegettek sokáig, de végül visszalépett a megmérettetéstől – többnyire szokatlan húzásaival került be a médiába, például szabadszájúságával, a világ különböző vezető politikusaira (vagyis részben majdani tárgyalópartnereire) tett keresetlen megjegyzéseivel. (A teljesség igénye nélkül: Hillary Clintont, az Egyesült Államok potenciális jövőbeli elnökét „szadista ápolónőnek” nevezte, Erdogan török elnökről pedig limericket írt, amelyben szexuális kapcsolatot feltételez a török államfő és egy kecske között.)

Theresa May csütörtökön menesztette Michael Gove igazságügyi minisztert, aki a kormányzó Konzervatív Párt vezetőválasztási versengésében az új brit kormányfő egyik riválisa volt, és az EU-ból való kilépési kampány egyik kulcsfigurája. Az igazságügyi tárca élén történt személycsere a csütörtökön bejelentett

legnagyobb horderejű váltás a brit kormányban.

Az igazságügyi minisztérium élére Liz Truss eddigi környezetvédelmi, élelmezésügyi és vidékfejlesztési minisztert nevezte ki. Liz Truss helyére Andrea Leadsom eddigi energiaügyi miniszter került. Andrea Leadsom volt May első számú vetélytársa a Cameron távozása utáni vezetőválasztási folyamatban, ám a döntő szakasz előtt – amikor a párttagoknak kellett volna kettőjük közül az új konzervatív vezetőt megválasztaniuk – visszalépett.

A külügyi tárca eddigi vezetője, Philip Hammond a pénzügyminisztérium élére került. George Osborne, aki 2010-től töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, és Cameron első számú szövetségese volt a bennmaradást pártoló tábor egyik legbefolyásosabb frontembereként, nem tagja az új kabinetnek.

Theresa May – bár ő maga ellenezte az Unióból való kilépést – már korábban határozottan leszögezte:

a Brexit az Brexit, nincs visszaút

a kilépési folyamatból, és hiába kérte petícióban mintegy négymillió állampolgár, a népszavazást nem fogják megismételni. Ennek szellemében az új kormányban külön Brexit-minisztérium lesz, amelynek élére az euroszkeptikus David Davist nevezte ki a miniszterelnök.

Az eddigi személycserék alapján úgy tűnik, hogy Theresa May kormányában a legnagyobb jelentőségű tárcák élére nagyjából egyenlő arányban kerülnek EU-párti, illetve Brexit-támogató politikusok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS