// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szó sincs szegregációról, tévesen értelmezik a törvényt a váradi iskolabotrányban

// HIRDETÉS

Helyi szinten mindenki egyetértett a magyar diákokat érintő kérdésben, mire az iskolán kívülről előkapták a szegregációs vádakat. A püspök, az iskola magyar aligazgatója és a magyar szülői szövetség közösen utasította vissza vádakat és öntött tiszta vizet a pohárba.

Fontos adalékokkal egészítette ki a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatos osztályainak elköltöztetése kapcsán kirobbant botrányt Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, aki az iskola aligazgatójával és a magyar szülői közösség képviselőjével közösen, egy román nyelvű Facebook-bejegyzésben utasította vissza a szegregációs vádakat.

Szerintük a szegregációellenes minisztériumi rendelet egyértelműen megfogalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak, így a Bihar megyei tanfelügyelőség téves értelmezéséből fakad a kialakult helyzet.

Az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el. A magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével mindenki egyetértett, az iskolán kívülről azonban szegregációt kiáltottak, ezért augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét, végül nem járulva hozzá a magyar osztályok költözéséhez.

Valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére, értékelte a gesztust Csűry István püspök az MTI megkeresésére.

De miről is szól a botrány?

A nyilatkozat aláírói időrendi sorra veszik a fontos dátumokat: a református püspökség 2021-ben vásárolta meg az épületet, ahol diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna létrehozni. 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről is megkeresték a püspökséget, hogy változtasson a terveken, bocsássa a magyar diákok rendelkezésére az ingatlant, amibe belementek. 2021 márciusában az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adta a saját költségén felújított és bebútorozott épületet.

Ahhoz, hogy augusztus végén kiderüljün, hogy a magyar gyerekek mégis a központi épületbe lesznek kénytelenek járni, mert a Bihar megyei tanfelügyelőség így döntött. Ráadásul a román és magyar szülők nagy közös meglepetésére az iskola diákjai két váltásban kezdik az új tanévet.

Az előzményekről itt írtunk bővebben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS