Szlovéniában is küzdenek a valós kétnyelvűségért

A szlovéniai kisebbségi jogok védelmének javítására tettek ajánlásokat a nemzetiségi képviselők csütörtökön a szlovén parlament nemzeti közösségek bizottságának ülésén - tájékoztatta az MTI-t Göncz László, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője.

Göncz László elmondta, hogy a hattagú testület - a két kisebbségi, magyar és olasz képviselő mellett négy szlovén nemzetiségű honatya is tagja a bizottságnak - elfogadták a kormány azon programtervét, amely a kétnyelvűség hatékonyabb megvalósítására irányul Szlovéniában.

A magyar képviselő kifejtette, hogy a programtervezet javítani kíván a kisebbségi nyelvhasználaton a közigazgatásban, a szükséges káderek képzésében, az ahhoz szükséges anyagi feltételek hosszú távú biztosításában, vagyis mindenen, ami bármilyen formában összefügg a kétnyelvű ügyintézéssel.

A kisebbségi nyelvhasználattal az a probléma, hogy a gyakorlatban nem valósul meg - mondta, majd hozzátette: ha megnézzük, hogy hány ember élhet a törvényben szavatolt jogával, hányan használhatják az anyanyelvüket a hivatalokban, akkor csapnivalóan rossz a kép.

Kiemelte, hogy a tervezet nem tudja pótolni a több évtizedes hiányosságokat, de apró lépésekben javíthat valamelyest a helyzeten. A hiányosságoknál utalt arra, hogy nincs a nemzeti közösség nyelvét is beszélő alkalmazott a hivatalokban, vagy éppen az ügyintézéshez hiányoznak a kisebbség nyelvén az űrlapok.

Göncz László elmondta, hogy a nemzetiségi bizottság volt az a testület, amely felszólította a kormányt, hogy a kétnyelvűség javításának érdekében dolgozzon ki egy programtervet, amelyet a testület most értékelt, és ajánlásokkal egészített ki. Egyebek között megemlítette a kisebbségi törvények betartásának következetes ellenőrzését, az utánpótlásképzés rendszerességét, valamint hogy a jogszabályváltozásoknál ne arról folyjon a vita, hogy kinek kell elkészítenie a kétnyelvű űrlapokat, hanem ez automatikusan történjen.

A testület a minisztériumok figyelmét is felhívta arra, próbáljanak a saját területükön annak érdekében tenni, hogy a kisebbségi jogok maradéktalanul érvényesülhessenek - tette hozzá.

A kétmilliós ország lakosságának mintegy kilencven százaléka szlovén. A különböző nemzetiségek közül alkotmányosan elismert őshonos (autochton) kisebbségi közösségnek csak a magyarok és az olaszok számítanak. Ők az alkotmányban biztosított külön jogokkal rendelkeznek, egyebek között egy-egy garantált kisebbségi mandátummal a parlamentben. A két őshonos nemzeti közösség jogai elsősorban az általuk is lakott települések területén érvényesülnek.