// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Szirénák és a menetelő történelem

// HIRDETÉS

Miért is szólalnak meg a szirénák országszerte? Íme, egy válasz. És nem túl derűlátó.

Romániában riadópróba zajlik az április 18–21. időszakban, melynek – a hatóságok szerint – csak a régi berendezések tesztelése a célja.

Az Országos Készenléti Felügyelőség (DSU) vezetője, Raed Arafat furcsa, nagyon régóta feledésbe merült, a légvédelmi riadóztató rendszer beindításából álló gyakorlatot dolgozott ki. Szerda reggel, kevéssel 10 óra után Bukarestben megszólaltak a szirénák, melyek – egyes tanúvallomások szerint – pontosan úgy hangzottak, mint az előző évszázad 40-es éveiben, amikor az angolszász bombázásokra hívták fel a figyelmet. A szirénák azóta többször is megszólaltak, különösen a kommunista rezsim alatt, amikor rendszeresen működésbe hozták őket, de már nem bombázás, hanem egyszerű gyakorlatok okán.

Miért gyakorlatoztak? A Kelet országai a kommunista rezsim bukása előtt

viszonylag biztonságos, de a háborút nem kizáró légkörben éltek.

A románok, például, szovjet inváziótól féltek, amilyenre 1956-ban Magyarországon, vagy 1968-ban Csehszlovákiában került sor, annak ellenére, hogy a kommunista kormány politikája egy betűnyit sem tért el az általános dogmától és semmilyen polgári ellenállási mozgalom sem volt képes létrejönni. Paul Gomát kevesen követték, sőt, inkább magára hagyták felebarátai. De a félelem a pártvezetőség szintjén is működött. Ennek voltak bizonyítékai a félkatonai gárdák és a jellegzetes kék egyenruhába öltöztetett középiskolások rendszeres polgári védelmi gyakorlatai. Ez volt  Ceauşescu Hitlerjugend-változata. Az ország látszólag háborúra készült, holott senki sem tudta volna pontosabban megmondani, honnan várható támadás.

Ezután a kommunizmus bukását követő ellentmondásos évek következtek, melyeket – az erőteljes társadalmi megrázkódtatások ellenére –

az a mélyreható érzés jellemzett, hogy véglegessé vált a béke.

Annak ellenére, hogy az évezred vége felé még mindig hulltak a bombák Belgrádra, vagyis Romániától két lépésnyire, az ország zavartalanul a liberális demokrácia és a „véget ért történelem” győzedelmeskedésének érzésében élt. Teljesen felhagytak a próbariadókkal, melyeknek – bár senki sem mondta ki egyértelműen – az a feladatuk, hogy arra figyelmeztessék a városok lakóit, hogy ellenséges repülőgépek hatoltak be a nemzeti légtérbe és bombázásra készülnek. Évtizedeken keresztül senkinek sem jutott eszébe beindítani a magas épületek tetejére telepített szirénákat. És ez érthető is volt, hiszen olyan lett volna, mintha egy „lövészárokban felejtett” retardált igyekezne színre vinni egy valószínűtlen háborúval kapcsolatos groteszk félelmeit.

Szerdán szokatlan dolog történt. És nem maga a riadó, hanem az, hogy senkinek sem tűnt természetellenesnek, vagy akár sértőnek, ahogy az 15-20 évvel ezelőtt történt volna. Ha Raed Arafatnak eszébe jutott kezdeményezni ezt a gyakorlatot és ha az egész adminisztráció fegyelmezetten követte az utasításait, akkor ez azt jelenti, hogy titokban – számunkra észrevétlenül –

halványabbá vált a végleges béke érzése és újra helyt adott egy éberségi állapotnak.

Bár azt is lehetne mondani, hogy a régi és régóta nem használt berendezéseknek – mint ahogy az újabbaknak is – tesztelésre van szükségük, ha nem másért, akkor csak azért is, mert léteznek, nem tagadható, hogy régóta nem tesztelték őket és akár még jó néhány év is eltelhetett volna működésbe hozásuk nélkül. Raed Arafat (implicit magyarázatként) arra hivatkozott, hogy Németországban is sor került hasonló gyakorlatra, ami csak azt jelzi, hogy a szóban forgó változás sokkal szélesebb területen történik. Úgy tűnik, hogy egy mélyreható pszichológiai változásnak, ama derűs érzés eltűnésének vagyunk tanúi, hogy végleg eljutottunk a poszt-történelembe és hogy Kant békéje már jelen van.

A romániai városok hangképéből végleg kiveszettnek tűnt légi riadó szerdán egy rutingyakorlat látszólagos ártatlanságával jelent meg újra. „Ezzel a gyakorlattal a szirénákat teszteljük, hozzászoktatjuk a lakosságot”, mondta Raed Arafat. Mihez? Természetesen nem várunk választ, hiszen senki sem tud válaszolni. Senki sem tud pontos veszélyt megnevezni, de egyértelmű, hogy a katonai fenyegetés gondolata egy ideje már nem tűnik annyira abszurdnak. A szerda reggeli szirénák azt a – felkavaró – érzést adták át nekünk, hogy a történelem újra menetelni kezdett.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS