// 2024. november 22., péntek // Cecília
Románia

Szijjártó Kolozsváron: a katalán kérdés Spanyolország belügye. Meleşcanu: párbeszédre van szükség

// HIRDETÉS

A román álláspontról is szó volt a magyar és a román külügyminiszter találkozóján.

A katalán kérdés Spanyolország belügye – ennyit mondott újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Kolozsváron, ahol megbeszélést folytatott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval.

Romániának még nincs hivatalos álláspontja Katalónia és Spanyolország viszonyának legújabb fejleményei kapcsán, de az elmondható, hogy minden ilyen helyzetre párbeszéddel kell megoldást találni és tiszteletben kell tartani az alkotmányt – mondta Teodor Meleşcanu.

A két külügyminiszter a BBTE Európai Tanulmányok karán tartott találkozót követő sajtótájékoztatón az ukrajnai oktatási törvényről, Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatairól, Románia és a Visegrádi Négyek viszonyáról beszélt.

Egyetértés van Románia és Magyarország között, hogy a nemzeti kisebbségek fontosak és a kölcsönösség elve alapján kell kezelni a kisebbségeket érintő kérdéseket – mondta Meleşcanu. A két ország azért lép fel közösen az ukrán oktatási törvény ellen, mivel egyetértenek abban, hogy

semmiféle oktatási reformnak nem szabad korlátoznia a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogát

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint teljesen normális és természetes, hogy Magyarország és Románia együtt lép fel az ukrán jogszabály ellen. Ez a jövőben is így lesz és sajnos várhatóan szükség lesz rá, mivel az oktatási törvény után Kijevben a nyelvtörvényt és az állampolgársági törvényt is módosítani akarják, ez pedig komoly veszélyt jelent mind a magyar, mind a román kisebbség szempontjából.

A kisebbségeket érintő magyar–román viszony kapcsán Szijjártó azt mondta: öröm, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök nemrég megígérte Orbán Viktor kormányfőnek, hogy Románia rendezni fogja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. Magyarország reméli, hogy az RMDSZ, a katolikus egyház és a román kormány együttműködése révén megoldódik az iskola helyzete.

A gazdasági együttműködésről szólva Teodor Meleşcanu elmondta, hogy Szijjártó Péter meghívta Romániát a Visegrádi Négyek jövő heti találkozójára. Nem arról van szó, hogy Románia csatlakozna a négy közép-európai ország részvételével működő V4-csoporthoz, hanem a gazdasági együttműködés mélyítéséről, ezért fontos a jelenléte a találkozón. Szijjártó szerint mind a V4-ek, mind pedig Románia gazdasági növekedése az EU-átlag fölötti, így logikus, hogy együttműködnek.

Szijjártó szerint 2020-ig remélhetőleg megduplázódik, vagyis a jelenlegi egyről kettőre bővül a Magyarország és Románia közti autópálya-összeköttetések száma és az is jó lenne, ha a jelenlegi tíz ideiglenes határátkelő közül legalább kettő állandósulna.

Európában most a gyorsvasútakra összpontosítanak a közlekedési infrastrukturális fejlesztések, ezért

egy Budapest-Kolozsvár gyorsvasút terve

prioritás most Magyarország számára, ez lenne az első szakasza egy Budapest-Bukarest vonalnak – mondta Szijjártó.

Az Erdélybe irányuló magyarországi gazdasági támogatásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: ugyanazt teszi mint a németek, Németország ugyanis egy Saxonia-Transylvania Alapítványon keresztül jelentős gazdasági fejlesztéseket hajt végre Erdélyben. „Ezt másoltuk le, semmivel sem teszünk többet, amikor idén három millió eurós gazdaságfejlesztési programot hajtunk végre Erdélyben, nem diszkriminatív módon, a romániai és az uniós törvények tiszteletben tartásával” – mondta a magyar külügyminiszter. Hozzátette, a program beindítása előtt, még a nyáron egyeztetett a román vezetéssel.

Szijjártó arra is kitért, hogy talán furcsának tűnhet, hogy az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik külügyminiszteri találkozó, de, mint mondta, ez teljesen normális, hiszen szomszédos országokról van szó, amelyeket ezer szál köt össze, közös gazdasági és egyéb érdekeik vannak. „Sokkal jobb sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – szögezte le a magyar külügyminiszter.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS