// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szexi, luxus, és magyar lány tervezi

// HIRDETÉS

A luxusfehérneműt a Jolidonnál. Venczel Kati Udvarhely mellett él, de munkáit csak külföldön lehet kapni. Eleganciáról és flancolásról is beszélt az uh.ro-nak.

„Kényelmes, ez az első szempont. A jó fehérnemű kiemeli a formáidat, széppé tesz. Minden nő úgy kellene öltözködjön, hogy nőiességét, szépségét kihangsúlyozza, és nem eltompítva azt. Mindegy, hogy mi a divat, mert az is lehet, hogy neked nem is áll jól a toppon levő stílus” – ajánlja Venczel Katalin divattervező az uh.ro interjújában.

Venczel Katalin 1978-ban született Marosvásárhelyen. A Művészeti Líceum elvégzése után Kolozsváron a Művészeti és Design Egyetemen a Dekoratív és Textilművészeti szakon tanult divattervezést, utána rögtön, vagyis 2001-ben lecsapott rá a Jolidon, hogy luxusbrandjének fehérnemű-tervezője legyen.

 

A luxus alsóneműn visszaszorul a kényelmi szempont: „ezeket felveszed egy bizonyos alkalomra, aztán ledobod a ruhád és a fehérneműt is. Felveszed öt percre, de a hatása nem marad el.”

 

Venczel Kati ugyanolyan otthonosan mozog a párizsi kifutókon, mint Kányádban, ahol jelenleg két gyermekét neveli.

 

Azt nem tudná megmondani, most mi a divat, mert már a 2015-ös kollekción dolgozik, de annyit elárult, hogy az idei nyár fürdőruhaslágere az egybe dressz, és hódít a retró. Bevallása szerint nem tud szépen varrni, ezért (is) nagy becsben tartja a jó varrónőket. A márkarajongókat viszont nem:

 

„Én nem vagyok márkafüggő. Utálom, ha írja a ruhán, nagyban, strasszokkal, hogy Gucci, vagy Dolce Gabana. Szeretem, ha visszafogott az öltözéked és esetleg valahol megjelenik egy pici címke. Az rendben van.

 

Ha valakit itt meglátok tetőtől talpig ilyen márkás cuccokban, akkor először az ugrik be, hogy turkáló, a második gondolatom, hogy Kína, és hogy fake, vagy lopott. Nem az ugrik be, hogy annak a valakinek volt rá pénze ezeket megvenni” - mondja a kellemesen hosszú interjúban.

 

Ha érdekel, mitől fakadt majdnem sírva Párizsban, vagy mennyire bonyolult elkészíteni egy melltartót, kattints az alábbi linkre.

 

Fotó: Egyed Ufó Zoltán

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS