// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Székelyföldi válasz a centenáriumra: ezreket várnak a sepsiszentgyörgyi főtérre

// HIRDETÉS

Hétvégi programajánló székelyeknek, és nem csak: ismét gyűlésbe hív az SZNT.

Az öt évvel ezelőtti Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló méretű és kaliberű rendezvényre készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A Székelyföld autonómiáját zászlajára tűző szervezet ezúttal a román egyesülés centenáriumának jegyében szervezi meg nagygyűlését vasárnap 13 órától, Sepsiszentgyörgy főterén. Ezzel arra emlékezik, hogy száz éve kezdte el működését. A nagyszabásúnak szánt eseményre minden székelyföldi – és nem csak – településről várnak küldötteket, több helységből is buszokat indítanak.

 

Az SZNT minden olyan személyt vár, akit érdekel a székelyföldi és erdélyi magyar közösség sorsa, írták korábbi felhívásukban. A gyűlésen olyan ügyekben is állást foglalnak, mint a református egyháztól visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a bekebelezett Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vagy a szintén vásárhelyi római katolikus gimnázium ügye.

A sepsiszentgyörgyi gyűléssel elsősorban Bukarestnek, de a Nyugatnak is üzenne az SZNT: annak ellenére nem mond le Székelyföld autonómiájáról, hogy a parlament visszadobta az erre kidolgozott törvényjavaslatukat. A szenátus májusban utasította el végső házként a Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot Székelyföld területi autonómiájáról. Nem sokkal ezután az SZNT bejelentette: negyedszer is benyújtják az iratcsomót.

Az SZNT eddigi legnagyobb akciója kétségkívül a 2013. október 27-én tartott Székelyek Nagy Menetelése volt, amikor Gábor Áron szülőfaluja, Bereck, és hősi halálának helyszíne, Kökös között mintegy 55 kilométeres több mint 120 ezer ember alkotott élő láncot. Így hívták fel a közvélemény figyelmét arra, hogy kiállnak a történelmi Székelyföld önrendelkezési jogáért, egységéért, és elutasítják az ettől eltérő közigazgatási átszervezést. Székely Nagygyűlést korábban 2006-ban tartottak Székelyudvarhelyen, majd 2009-ben Csíkszeredában, illetve Székelyudvarhelyen.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS