Szegény szenátorok, jobban hurbolják a szervezetüket, mint a nép, ezért kapnak némi plusz pénzt
És ez csak egy példa az abszurd alapon kiosztott szemérmetlen közalkalmazotti bérpótlékok közül.
A halandó ember azt gondolná, hogy valaki azért kap bérpótlékot, mert hej, de jobban teljesít vagy hej, de nehezebb körülmények közt dolgozik, mint más. És ez így rendjén is volna.
Igen ám, de mit szólnak ahhoz, hogy egyesek (egészen véletlenül szenátorok az illetők) azért kapnak közszolgai bérpótlékot, mert, úgymond, az ő szervezetük jobban elhasználódik, munka közben, természetesen, mint például egy állami iskolaigazgatóé. Ha belegondolunk, hogy terpeszkednek kis hazánk demokratikusan választott szenátorai a bársonyszékekben – egyesek közülük békésen
" target="_blank" rel="noopener">szundikálnak is néha –, abszolút megértjük a szenátori szervezet nagy romlását, amely az említett bérpótlékot (az alapfizetés 15 százaléka) indokolja. Nem?
Aztán ott van az a munkatörvénykönyvben felejtett paragrafus, mely szerint a számítógép-használat kapcsán keletkező elektromágneses hullámok káros hatást gyakorolnak a parlamentben és a közigazgatásban dolgozó alkalmazottakra. Másra – például a hasonló körülmények között magánszférában dolgozókra, a pandémiában gépek elé láncolt gyerekekre satöbbi – furcsa módon nem hatnak ezek a fránya hullámok. Ezért ők nem kapnak 15 százalékos bérpótlékot, se ösztöndíjat. És van még egy furcsa dolog itt: a pótlékos közszolga-csoport sem részesül ám a jóból egyformán. Ugyanis a főnökökre rejtélyes módon több hullám zúdul, mint a beosztottakra. Másképp hogy magyarázható, hogy ők akár nyolcszor akkora pótlékot kapnak, mint a beosztottjaik. Ja, esetleg úgy, hogy az ő alapfizetésük nagyobb, ezért a 15 százaléknyi pótlék is.
Aztán képzeljék el, hogy az ombudsman irodáiban dolgozó közszolgák azért kapnak alapos bérpótlékot (egy igazgató például plusz 2500 lejt), mert… ki se merjük mondani… piszkos irodákban dolgoznak. De van erre tudományos magyarázat is ám: az irodai por, az irodai baktériumok (vírusok, protozoák, gombaspórák, nanorészecskék, egyéb allergének), no meg a képernyőből áradó sugárzás károsítja az egészségüket. Más irodák alkalmazottjai nem kapnak ilyen pótlékot. Talán azért, mert kötöttek egy szerződést egy takarítócéggel.
Nézzünk még egy érdekes esetet. Az oktatási minisztérium alkalmazottai, képzeljék csak el, toxikus, azaz mérgező körülmények között dolgoznak, ezért kapnak bérpótlékot. Különvéleményként hadd jegyezzük meg: ezzel az intézkedéssel egyetértünk. Sehol annyi mérgező marhaságot nem szoktak mondani, nyilatkozni, leírni, mint a román közoktatási minisztériumban. Csak ezért nem bérpótlék járna, hanem bakancs a farba.
És az ehhez hasonló szemérmetlen bérpótlékok sora hosszú. A munkaügyi miniszter több mint 50 darabot számolt meg, és még nem jutott a végére. És biza, ezeket a bérpótlékokat (is) a román állampolgárok, vagyis a mi adóinkból fizetgetik a szegény, mindenféle módon szenvedő közszolgáinknak.
Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…
Szántai János
Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.
Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?
Fall Sándor
Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
Sólyom István
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Fall Sándor
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
