Szegény szenátorok, jobban hurbolják a szervezetüket, mint a nép, ezért kapnak némi plusz pénzt
És ez csak egy példa az abszurd alapon kiosztott szemérmetlen közalkalmazotti bérpótlékok közül.
A halandó ember azt gondolná, hogy valaki azért kap bérpótlékot, mert hej, de jobban teljesít vagy hej, de nehezebb körülmények közt dolgozik, mint más. És ez így rendjén is volna.
Igen ám, de mit szólnak ahhoz, hogy egyesek (egészen véletlenül szenátorok az illetők) azért kapnak közszolgai bérpótlékot, mert, úgymond, az ő szervezetük jobban elhasználódik, munka közben, természetesen, mint például egy állami iskolaigazgatóé. Ha belegondolunk, hogy terpeszkednek kis hazánk demokratikusan választott szenátorai a bársonyszékekben – egyesek közülük békésen
" target="_blank" rel="noopener">szundikálnak is néha –, abszolút megértjük a szenátori szervezet nagy romlását, amely az említett bérpótlékot (az alapfizetés 15 százaléka) indokolja. Nem?
Aztán ott van az a munkatörvénykönyvben felejtett paragrafus, mely szerint a számítógép-használat kapcsán keletkező elektromágneses hullámok káros hatást gyakorolnak a parlamentben és a közigazgatásban dolgozó alkalmazottakra. Másra – például a hasonló körülmények között magánszférában dolgozókra, a pandémiában gépek elé láncolt gyerekekre satöbbi – furcsa módon nem hatnak ezek a fránya hullámok. Ezért ők nem kapnak 15 százalékos bérpótlékot, se ösztöndíjat. És van még egy furcsa dolog itt: a pótlékos közszolga-csoport sem részesül ám a jóból egyformán. Ugyanis a főnökökre rejtélyes módon több hullám zúdul, mint a beosztottakra. Másképp hogy magyarázható, hogy ők akár nyolcszor akkora pótlékot kapnak, mint a beosztottjaik. Ja, esetleg úgy, hogy az ő alapfizetésük nagyobb, ezért a 15 százaléknyi pótlék is.
Aztán képzeljék el, hogy az ombudsman irodáiban dolgozó közszolgák azért kapnak alapos bérpótlékot (egy igazgató például plusz 2500 lejt), mert… ki se merjük mondani… piszkos irodákban dolgoznak. De van erre tudományos magyarázat is ám: az irodai por, az irodai baktériumok (vírusok, protozoák, gombaspórák, nanorészecskék, egyéb allergének), no meg a képernyőből áradó sugárzás károsítja az egészségüket. Más irodák alkalmazottjai nem kapnak ilyen pótlékot. Talán azért, mert kötöttek egy szerződést egy takarítócéggel.
Nézzünk még egy érdekes esetet. Az oktatási minisztérium alkalmazottai, képzeljék csak el, toxikus, azaz mérgező körülmények között dolgoznak, ezért kapnak bérpótlékot. Különvéleményként hadd jegyezzük meg: ezzel az intézkedéssel egyetértünk. Sehol annyi mérgező marhaságot nem szoktak mondani, nyilatkozni, leírni, mint a román közoktatási minisztériumban. Csak ezért nem bérpótlék járna, hanem bakancs a farba.
És az ehhez hasonló szemérmetlen bérpótlékok sora hosszú. A munkaügyi miniszter több mint 50 darabot számolt meg, és még nem jutott a végére. És biza, ezeket a bérpótlékokat (is) a román állampolgárok, vagyis a mi adóinkból fizetgetik a szegény, mindenféle módon szenvedő közszolgáinknak.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
