Szakértők: nem kell bántani a Hargita megyét ellepő szöcskéket, normális jelenségről van szó

Normális természeti jelenség az elmúlt napokban pánikot okozó Hargita megyei szöcskeinvázió, ráadásul a valóban nagyszámú rovar ellenére eddig nem keletkezett szinte semmilyen mezőgazdasági kár – mondják a  rovarász szakemberek.

A dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE) és prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) által szerkesztőségünknek is eljuttatott közlemény szerint a vegyszeres beavatkozás nem indokolt, sőt kifejezetten káros, hiszen szinte minden más rovart (is) elpusztít, felszámolva ezzel az ott élő madarak nagy részének a táplálékbázisát (is).

A szakemberek szerint a számos helyen tömeges megjelenésével pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagytestű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj (tehát nem sáska), a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda).

- áll a leírásban.

A Gyergyó-medencei esetek mellett Hargita megyében még „sáskajárást” jeleztek Szentegyháza és Kápolnásfalu környékéről, de Boldogfalva határában is megfigyelték ezt a jelenséget. Máthé István szakértő szentegyházi és gyergyóditrói, helyszíni vizsgálatai alapján elmondható, hogy az egyedek lassan vonultak egyik helyről a másikra, de eközben számottevő kárt termesztett növényekben, ültetvényekben nem okoztak. Főként a közönséges bojtorján, pitypang, fekete nadálytő, imola növényfajokon lehetett helyenként látványosabb rágásnyomot látni, illetve vörös lóhere esetében is voltak növényegyedek kisebb rágásnyomokkal. Gyergyószárhegy közelében a lepermetezett kaszáló tőszomszédságában volt az egyetlen burgonyás terület, amelyen néhány tövön megfigyelhető volt rágásnyom.

Fogasfarkú szöcskék Gyergyószárhegy határában. Kép: Máthé István

Az élőlényeknél nem ritka jelenség a gradáció, azaz a populációk hirtelen, gyakran szabályos periódusonkénti (ún. ciklikus) megnövekedése.

A fogasfarkú szöcske esetében is ismeretesek hasonló ciklusok, ezek néha tíz évente ismétlődnek, de akár az idei szokatlanul meleg tavasz is kiválthatta az egyedek fejlődési idejének lerövidülését és időben koncentrált megjelenésüket. Összegezésképpen elmondható, hogy valóban helyenként nagy számban fordultak elő a szöcskék, de kimutatható jelentősebb kár nem volt megfigyelhető.

- mutatnak rá.

A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kicsi populációi maradtak fenn – mutat rá a közlemény.