// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Sorra tiltakoznak az erdélyi magyar politikusok Tudose kijelentése ellen

// HIRDETÉS

Borboly a székely zászló használatának jogát védi, Toró bízik abban, hogy a lehetséges román partnerek is megszólalnak, míg Biró a nemzetközi közvélemény figyelmére számít.

Ahogy várható volt, nagy felháborodást váltott ki a közösségi hálókon Mihai Tudose kormányfő kijelentése, miszerint a székely zászlót kifüggesztőket is fel kellene akasztani a lobogók mellé. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozata után Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöke is tiltakozását fejezte ki. Azt írja, hogy Mihai Tudosénak kormányfőként fel kellene lépnie az ilyen megnyilatkozások ellen, nem pedig tovább keltenie a hangulatot.

Borboly emlékeztet arra, hogy Románia Alkotmánya elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. Védelmébe veszi a székely zászlót mondván, Románia címerében – amelyet magyar ember tervezett Keöpeczi Sebestyén József személyében – megtalálhatók a székely szimbólumok, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a helyi szimbólumok kérdése helyi és nem országos politikai ügy. Végül Borboly egy székelyföldi látogatásra hívja a miniszterelnököt, aki bár fél éve kormányfő, ebben a minőségében még nem járt a térségben.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a Facebookon azt írta: megérti, hogy a keménykedés most kötelező gyakorlat és nem elég jó román hazafi az, aki nem mond valami rendkívül keményet a magyar autonómiatörekvésekről, de Tudose ezúttal elvetette a sulykot. Toró véleménye szerint az a minimum, hogy bocsánatot kér. A néppárti vezető kíváncsi arra, hogy hányan lesznek a román politikusok közül, akik most megszólalnak, ők ugyanis partnerek lehetnének a jövőépítésben.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint Mihai Tudose kijelentése ékes bizonyítéka, hogy ma Romániában hogyan gondolkodik a többség a magyar kérdés kapcsán, ugyanakkor miniszterelnökként kijelentése kimeríti a gyülöletkeltés és uszítás fogalmát is. A pártelnök elmondta: minden lehetséges csatornát kihasználnak, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják az esetre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS