Se igazi hó, se nézők – kezdődik a legszürreálisabb téli olimpia Pekingben

Ami igazából már szerdán megkezdődött az első curlingmeccsekkel, és csütörtökön már a női hokisok is jégre léptek, de az olimpiai láng hivatalosan majd csak a péntek délben tartott megnyitó-ünnepségen lobban fel a kínai fővárosban. Amely

elsőként rendezhet a nyári játékok után télit is,

ezért ki is használták a már meglevő infrastruktúrát: a 2008-ra épült uszodát most curling-pályává alakították át. Egy téli olimpiához persze több kell néhány jégpályánál, ilyen szempontból elméletileg előny, hogy Peking hegyvidéken fekszik – ám ennek ellenére a síversenyeket kizárólag műhavon rendezik, ezek a hegyek ugyanis viszonylag csapadékmentesek.

Átalakított uszoda Pekingben. Van pénz, van ambíció.

A sífutópálya tengerszint feletti magassága (1700-1800 méter) pedig az oxigénhiány miatt lesz a szokottnál nagyobb kihívás. Ráadásul

a járvány miatt tesztversenyek sem voltak még arrafelé,

így a körülmények a hazai versenyzőket leszámítva mindenkinek idegenek lesznek. Mi több, olyan ország rendezi az olimpiát, amelynek a téli sportok közül egyetlen ágban vannak csak komoly sikerei.

Kína mind a 13 téli aranyérmét 2002-től kezdve nyerte, ebből tízet rövid pályás gyorskorcsolyában, síversenyek tekintetében pedig rendezési tapasztalatai sincsenek. Ambíciói és pénze viszont van, a rendezést hivatalosan a kazah Almatival szemben nyerte el, ám az európai pályázók (Stockholm, Oslo, Krakkó, Lviv) menet közben visszaléptek.

Ez a látványos építmény a síugrósánc. péntektől ezt is birtokba veszik a versenyzők.

A 2014-es döntéskor viszont még csak a mikrobiológusok hallottak a koronavírusról, most viszont jelek szerint a Kínából indult járvány még jobban bekavar, mint tavaly nyáron Tokióban. Nézőkről szó sem lehet, a versenyzők, edzők, újságírók elszigetelve, rendszeres ellenőrzések közepette lesznek jelen – és így is

állandóan jönnek a hírek a pozitív tesztekről: mára a számuk elérte a 300-at.

A sífutást királyait, a norvégokat például akár teljes csapatcserére is kényszerítheti az omikron variáns, de az eredményeket is jelentősen befolyásolhatja egy-egy adott verseny napján végzett teszt eredménye. A román szánkócsapat edzője, Ioan Apostol is karanténba került Pekingben.

A legnagyobb hiányzók mégis a világ legjobb hokisai lesznek,

az észak-amerikai profi liga (NHL) nem engedte el játékosait a tornára, miután decemberben annyi mérkőzést kellett koronavírus-fertőzések miatt elhalasztani, hogy azokat csak a tervezett olimpiai szünet idején tudják pótolni. De a nyugati állami vezetők jó része sem tiszteli meg az eseményt, követve a kínai emberjogi helyzet miatt diplomáciai bojkottot hirdető Amerikai Egyesült Államok példáját.

A román sportvezetésnek még egy olyan verseny esetén is sikerült leszerepelnie,

mint a sikerélményekkel egyáltalán nem kecsegtető téli olimpia. A szánkósokat leszámítva (akik közül Raluca Strămăturaru négy éve hetedik lett Pjongcsangban) a küldöttség egyetlen tagjának sincs reménye még a top10-re sem, mégis sikerült bekerülni a hírekbe, miután a síszövetség nem volt hajlandó benevezni az ország legjobb alpesi sízőjét, Ania Caillt.

Az indoklás balkánian abszurd: a fiataloknak akartak esélyt adni a 26 éves, Franciaországban született, a komolyabb sípályákat is látott Caill helyett.

Még akkor sem, amikor a nemzetközi szövetség egy plusz kvótát adott az országnak, amelyet inkább elutasítottak, csak ne kelljen engedni a bukaresti vezetéssel feszült viszonyban levő, viszont egyetlen román sízőként a Világkupában is rajthoz álló versenyzőnek és edzőjének. Az eredmény: a világ egyik vezető téli sportszergyártója azonnal szerződést bontott a Román Sí- és Biatlonszövetséggel.

Liu Shaolin Sándor gyorskorcsolyázó éremmel térhet haza az olimpiáról.

Magyarország a rövid pályás gyorskorcsolyázóinak köszönhetően ismét az éremesélyes országok között van,

bár a négy éve a váltót megnyerő csapatból már csak a Liu-testvérek maradtak. A különböző előrejelzések 2-3 érmet (bár aranyat most egyik sem) jósolnak a magyar short-trackeseknek.