// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Rövidebb büntetés jár, ha túlzsúfolt a börtön

// HIRDETÉS

Így próbálja elkerülni az állam, hogy kártérítést kelljen fizetnie az embertelen állapotok miatt.

Az embertelen körülmények között raboskodó romániai elítéltek büntetésének lerövidítéséről fogadott el törvénytervezetet szerdán a kormány.

A tervezet szerint minden elítéltnek, akit olyan közös cellában tartanak fogva, ahol nem jut legalább 3 négyzetméter egy rabra, harminc naponként három nappal rövidülne a büntetése. A büntetés - olasz mintára történő - lerövidítését nem kell majd külön kérvényezniük az érintett raboknak: erről a fogvatartási körülményeket vizsgáló bizottságok jelentése alapján döntenének a törvény hatályba lépését követő két hónapon belül a büntetés-végrehajtási intézetek.

Júliusban több romániai börtönben napokig éhségsztrájkot folytattak a rabok arra panaszkodva, hogy embertelen, megalázó körülmények között tartják fogva őket. Az elítéltek által követelt közkegyelem helyett dolgozták ki az igazságügyi tárcánál a szerdán elfogadott törvénytervezetet, amelyről már a decemberben megválasztandó új parlamentnek kell döntenie.

A minisztérium honlapján közzétett tervezet indoklása szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy modellként szolgáló, úgynevezett pilótaítéletet hozott 2012-ben Románia ellen, ami azt jelenti, hogy a többi háromezer hasonló ügyben automatikusan a román állam ellen fog dönteni, ha Bukarest záros határidőn belül nem javít a börtöneiben uralkodó siralmas állapotokon.

Az ombudsman tavalyi jelentése szerint a romániai büntetés-végrehajtási intézetekben még mindig a szükségesnél kilencezerrel kevesebb férőhely van. A zsúfoltság mellett az ombudsman jelentése a higiéniai, egészségügyi és élelmezési hiányosságokra is rávilágított.

Romániában mintegy 30 ezer elítéltet tartanak fogva az ország 45 börtönében, és túlnyomó többségük életkörülményei nem felelnek meg az EJEB által előírt szabványoknak. A most kidolgozott törvényt ideiglenes megoldásnak szánják, amely 2022 végéig maradna érvényben, azzal a feltétellel, hogy addig sikerül elegendő hellyel bővíteni a kapacitását.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS