// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Romániában tízszer többet ér egy szász, mint egy magyar. Ki a Jani az elnökjelöltek között?

// HIRDETÉS

Iohannis a minimálisan szükséges aláírások tizenegyszeresét gyűjtötte össze az elnökjelöltséghez. De vajon mennyit gyűjtött össze Kelemen Hunor?

A szükséges kétszázezer aláírás 11-szeresét, kétmillió-kétszázezret gyűjtött össze Klaus Iohannis államelnök, hogy indulhasson a következő elnökválasztáson novemberben. Mármint nyilván nem ő, hanem a stábja, illetve pártja, a PNL emberei, akik nem aprózták el a dolgot, valószínűleg ezzel is meg akarták mutatni, ki a Jani (Iohannis) a számos (túl sok) idei jelölt közül.

A magyar jelölt, Kelemen Hunor ezzel szemben megelégedett 270000 aláírással, Facebook-oldalán egy videóüzenetben jelentette be, hogy szombaton fogják leadni az aláírásokat az Országos Választási Irodának.

„Kedves barátom, megtettük az első lépést Cotroceni felé, a munkát elvégeztük” – kezdi közvetlen hangon Kelemen Hunor, pedig hát én nem nagyon lépegettem Cotroceni felé. (Bár, ha jobban belegondolok munkába jövet kábé arrafelé haladtam.)

„Azt támogatták ezekkel az aláírásokkal, hogy a 2019-es államfőválasztáson magyar jelölt is legyen” – értékelte realista minimalizmussal a sikert Kelemen, mert lássuk be, hamarabb lesz Csíkcsicsó testvérvárosa Párizs, mint magyar elnöke Romániának. „Tisztelet mindenkinek, respekt mindenkinek” – hangoztatta a kampánymondatot a videó végén Kelemen HonRo (ahogy a plakáton eljátszottak a nevével), ami annyira rossz, hogy ki is hagyok itt két üres sort.

 

 

Iohannis közleményében kiemelte, „nagyon-nagyon örül, az aláírók óriási számának”, ami azért jobb, mintha nagyon-nagyon szomorú lenne, bár az arca nem sokat változna akkor sem. A második mandátumért való indulását egyébként azzal indokolja, hogy „roppant nagy munkára lesz szükség, hogy helyrehozzuk mindazt, amit a PSD szétrombolt az utóbbi három évben”.

Elolvastuk a roppant hosszú közleményt, hogy önnek már ne kelljen. A továbbiakban zanzásítva a következőket tartalmazza: bla-bla-bla-bla.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS