Románia kezd a fogadóirodák és játéktermek országa lenni

A romániai lakosság pillanatnyi érdeklődési köréről, fizikai vagy mentális állapotáról, pénzköltési vagy kultúrafogyasztási szokásairól egyaránt fontos következtetéseket lehet levonni abból, hogy milyen intézményrendszer hálózza be az emberek hétköznapi életterét. Konkrétan, hogy például hány templom, kocsma, kórház, gyógyszertár vagy mozi működik az országban, illetve a számok miként tükrözik a társadalom igényeit és az ezekre reagáló szolgáltatóipart.

A Libertatea összegereblyézett egy adatsort, melyekről a szociológusok véleményét is kikérte, ugyanakkor pár tendenciát is megpróbált meghatározni.

Adataik szerint jelenleg az országban:

• 18 300 templom,
• 15 100 fogorvosi rendelő,
• 15 000 játékterem,
• 13 400 fogadóiroda,
• 9 700 gyógyszertár,
• 4 600 bank,
• 4 200 panzió,
• 4 000 elemi iskola és gimnázium,
• 1 900 lottózó,
• 1 800 szálloda,
• 1 520 közkönyvtár,
• 1 500 líceum,
• 1 200 óvoda,
• 760 múzeum,
• 580 kórház,
• 405 idősotthon,
• 90 mozi működik.

Bár a napilap nem részletezi, hogy pontosan honnan származnak az adatok – egyedül a statisztikai hivatalt nevezi meg forrásként –, de elég egy séta egy tetszőleges romániai városban, hogy lássuk,

talán csak a turkálók száma vetekedhet manapság a játéktermek meg a gyógyszertárak számával.

A templomok sokaságán nincs okunk meglepődni, de feltűnő, hogy egyre több a fogászati rendelő. Ennek a magyarázata a szakértők szerint, hogy megélénkült a fogászati turizmus az országban. Mivel más európai országokhoz képest olcsóbbak a fogászati beavatkozások, egyre többen jönnek külföldről, csak azért, hogy rendbe hozzák a fogsorukat. Az sem mellékes, hogy uniós szinten Románia az utolsó helyen szerepel a fogkrém használatát illetően, a szájhigiénia elhanyagolása pedig előbb-utóbb arra kényszeríti a beteget, hogy fogorvos szolgáltatását vegye igénybe.

A gyógyszertárak népszerűségére az a magyarázat, hogy a lakosságot rendkívül foglalkoztatja az egészség, pontosabban az egészség hiánya. A gond csak azzal van, hogy ahelyett, hogy orvosokhoz fordulnának a páciensek, saját diagnózist állítanak fel, és marokszámra szedik a képzelt betegségeikre a gyógyszertárban elérhető készítményeket. A problémával minisztériumi szinten is foglalkoznak, több-kevesebb eredménnyel.

Az utóbbi években látványosan nőtt a fogadóirodák száma:

a Nemzeti Szerencsejáték Hivatal szerint 1996-ban még csak egyetlen fogadóiroda működött az országban, 2001-ben ez a szám elérte a 67-et.   Nagyon megérhette ekkoriban fogadóirodát nyitni, mert pár év leforgása alatt, 2014-re számuk megugrott 3 700-ra. Jelenleg 13 500 utcai fogadóiroda működik. Ez a növekedés azzal magyarázható a szociológusok szerint, hogy mindenki a hirtelen meggazdagodás lehetőségéről álmodozik, mindenki Gigi Becali szeretne lenni.

Tény, hogy nőtt a játékfüggők száma is, ugyanakkor sokan – főleg külföldiek – pénzmosásra használják a romániai kaszinókat és játéktermeket. A játéktermek ilyen nagy fokú elterjedésének hozadéka, hogy megugrott az igény az őrző-védő szolgáltatásokra,

hiánycikk lett a biztonsági őr.

A kulturális intézmények ehhez képest egyre mostohább helyzetben vannak. 1990 januárjában még 450 mozi működött az országban, ma már csak 90. A múzeumok semmilyen profitot nem tudnak termelni, ma már csak pénznyelőként működnek. A kulturális minisztérium pedig ahelyett, hogy befektetne a kultúrába, a Nemzet Megváltásának Katedrálisába nyomta az eurómilliókat.

A szakértők egyedül arra a kérdésre nem találnak releváns magyarázatot, hogy miért esett vissza ennyire a mozik iránti kereslet az elmúlt évtizedekben.