// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Remekül megértette egymást Iohannis és Trump

// HIRDETÉS

Mindenki méltatott mindenkit. Még az is lehet, hogy Románia vízummentessége is szóba kerül a közeljövőben.

www.agerpres.ro/agerpres/abonati/stiri

„Románia tudatában van annak, hogy a keleti szárnyon helyezkedik el, és számít az önökkel való partnerségre, mert nem maradhatunk ott egymagunkban, az USA nélkül” – fogalmazott Iohannis a Donald Trumppal közösen tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két ország közötti partnerség nem csak a védelem és biztonság, hanem a gazdaság, a kereskedelem terén is óriási lehetőségeket rejt.

A román államfő méltatta amerikai kollégájának a terrorizmus elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseit

– tudósít az Agerpres hírügynökség. „Az ön erőfeszítései számos nemzetben tudatosították a NATO-n belüli tehermegosztás fontosságát, és ha nem tévedek, Románia volt az ön mandátuma alatt az első állam, amely GDP-je 2 százalékának megfelelő összegre emelte védelmi kiadásait. E költségvetés jelentős részét stratégiai beszerzésekre szánjuk, és remélem, közösen megtaláljuk majd a módját annak, hogy a lehető legjobban használjuk fel ezt a pénzt” – mondta.

Klaus Iohannis nyilatkozata szerint Romániának az amerikai vízummentességi programba való felvétele ügyében is lesz vélhetően előrehaladás. Az elnök hangsúlyozta, a Donald Trumppal való találkozón is felvetette a témát. Donald Trump megerősítette, hogy „minden bizonnyal” lesznek egyeztetések erről. „Még nem tárgyaltunk, de minden bizonnyal fogunk majd” – mondta.

Az elnök a téma kapcsán kifejtette még, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete „a legerősebb szövetség a Földön”, és ennek így kell maradnia.

„Pénzt kell fordítani a védelemre, és egy szövetségben fontos a tagok közötti tehermegosztás. E tekintetben teljesen egyetértek Trump elnökkel. Ez egyeseknek tetszik, másoknak nem, de ez a helyzet. Ezt kell tennünk, hogy erősek legyünk, hogy megvédhessük nemzetünket” – mutatott rá az államfő.

Iohannis ugyanakkor hangsúlyozta, a román-amerikai és a transzatlanti kapcsolatok életfontosságúak, mert

„a transzatlanti kapcsolat nem csak a diplomáciáról szól – ez alapozza meg civilizációnkat”.

Donald Trump elismerését fejezte ki Romániának, amiért bruttó nemzeti terméke 2%-át védelmi kiadásokra fordítja, példát mutatva ezzel a NATO-tagállamoknak.

A Klaus Iohannis államfővel tartott közös sajtótájékoztatón Donald Trump azt mondta, megtiszteltetés számára a Fehér Házban fogadni az Amerikai Egyesült Államok „eme igen jó barátját”.

„Az országaink közötti kapcsolatok több mint egy évszázadra vezethetők vissza, ma azonban stratégiai partnerségünket ünnepeljük, amely 20 éve köttetett. Ez a partnerség több területre is kiterjed, többek között a katonai, a gazdasági és kulturális ágazatra is. Ma még erősebbé tesszük ezeket a kapcsolatokat” – fogalmazott Trump.

Az amerikai elnök méltatta a román államfőt, amiért vezető szerepet tölt be a korrupcióellenes küzdelemben.

„Elnök úr, dicsérem a bátorságát és erőfeszítését, amellyel küzd a korrupció ellen és a jogállam megerősítése érdekében. Erre a munkára feltétlen szükség van ahhoz, hogy olyan környezetet tudjanak teremteni, amelyben virágozhat a gazdaság, az emberek pedig jól élnek. Türelmetlenül várom, hogy együttműködhessek önnel, hogy elmélyítsük mind kereskedelmi, mind kulturális kapcsolatainkat” – mondta.

A terrorizmusról szólva bíráló szavakkal illette Trump Katart, hangsúlyozva, hogy „sajnos az idők során mindig is a terrorizmus támogatója volt, a legmagasabb szinten”.

Az amerikai elnök hangsúlyozta,

Románia is hozzájárul fegyveres erőivel a terrorizmusellenes harchoz,

23 katonája adta életét ezért.

Trump újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az Amerikai Egyesült Államok elkötelezett a NATO alapszerződésének 5. cikkelye mellett, amely a NATO-országok kollektív védelméről rendelkezik.

Klaus Iohannis rövidesen Berlinben is kétnapos látogatást tesz – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek hivatalos források. Ezek szerint június 19-20-án látogat az elnök a német fővárosba, ahol találkozik majd hivatali kollégájával, Frank Steinmeierrel, illetve Angela Merkel kancellárral. Az Európai Tanács június 22-én és 23-án sorra kerülő brüsszeli ülése keretében pedig Iohannis Emmanuel Macron francia államfővel is tárgyal majd – állítják ugyanazok a források.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS