Pocsék körülmények között dolgoztatták az irodában – jókora kártérítést ítélt meg neki a bíróság

Alkalmazottak – elsősorban közalkalmazottak – számára csillanthatja fel a reményt, a munkáltatók számára viszont borús jövőt vetít előre az a bírósági ítélet, amelyben egy panaszosnak szép összegű – már az itteni viszonyok között szép összegű – erkölcsi kártérítést ítéltek meg, amiért pocsék körülmények között kellett dolgoznia az irodájában.

Az illető a bukaresti 4. kerületi ügyészség egyik ügyésze, aki már nem bírta cérnával az irodai körülményeket, ezért pert indított.

És most nyert. 14 400 eurónyi erkölcsi kártérítést, amit az ügyészségnek azért kell kifizetnie, mert nem biztosította az előírt munkakörülményeket.

Emellett az ügyészségnek 2019 januárjától számítva havi 400 eurót kell fizetnie az ügyésznek mindaddig, amíg nem biztosítja a megfelelő körülményeket.

Az ügyész egy 2015-ös, illetve egy 2018-as, külső elemzőcég által készített jelentést mellékelt, amelyben azt vizsgálták, milyen mértékben felelnek meg a munkaviszonyok az előírásoknak.

Nos, mint kiderült, semennyire.

Például

egy 20 négyzetméteres irodába 12 ügyészt zsúfoltak be, amihez hozzászámolhatók a látogatók és a kihallgatásra beidézett személyek.

Az irodabútorzat régi, nem felel meg a követelményeknek, az íróasztalok túl kicsik, nem férnek el rajtuk az iratok és a munkaeszközök, és a székek sem ergonomikusak, nem alkalmasak arra, hogy kényelmes ülést biztosítsanak a számítógépes munkához.

Nincs elég polc, az iroda méretéhez képest pedig túl sok az elektronikus eszköz, amelyek egyrészt káros elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, másrészt a levegő minőségét is rontják.

Ráadásul a kábeleket a padlóra fektették, így állandóan rájuk lépnek, illetve rájuk kerül a székek lába, ami rövidzárlatot vagy áramütést okozhat.

A jelentésből kiderül: a panaszos állandó stressznek és fizikai veszélynek van kitéve a munkahelyén.

A bíróság pedig elfogadta ezeket az érveket, ezért – mondván, hogy ilyen körülmények között a panaszos nem tudja megfelelően ellátni a feladatát – megítélte a kártérítést.

Az ügynek azonban itt nincs vége, ugyanis

az ítélet az illetékesek szerint precedensként szolgálhat a többi alkalmazott – elsősorban persze a több százezernyi közalkalmazott – számára.

Vagyis ennek nyomán várható, hogy a közalkalmazotti szakszervezetek egymás után indítanak majd kártérítési pereket a tagjaikat alkalmazó közintézmények ellen. 

És jó eséllyel meg is nyerik azokat.

A kérdés már csak az, honnan lesz majd annyi közpénz a kártérítések kifizetésére.

A munkakörülmények javításáról nem is beszélve.