// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ötmillió euróból újítják fel a Hunyadiak ősi fészkét

// HIRDETÉS

Ezzel pedig bővülnek a látogatható részek a vajdahunyadi várban.

Átfogó felújítási munkálatok kezdődnek Erdély legjelentősebb középkori műemlék épületében, a vajdahunyadi várban. A Hunyadiak ősi fészkének restaurálására ötmillió eurós uniós támogatást hívott le a vajdahunyadi önkormányzat, a kivitelezési szerződést kedden írta alá Dan Bobouţanu polgármester a felújítást végző cég képviselőjével.

Az elöljáró nyilatkozata meglepetésre is okot adott, ugyanis elmondta: a vár felújítása nem csak amiatt fontos, mert országos jelentőségű műemlékként több mint 350.000 turistát vonz évente, hanem azért is, mert a magyar és német közösséget érzelmi szálak kötik hozzá.

A felújítási munkálatok több mint két évig, 27 hónapig tartanak,

ez idő alatt a középkori vár több részét is megerősítik, restaurálják. A Nebojsza-toronyban és a lovagteremben repedésekre figyeltek fel, ezeket a részeket helyreállítják, de az úgynevezett Országházban (ahol Hunyadi János kormányzása idején a tárgyalások zajlottak) is hasonló beavatkozásokra van szükség.

A várban külső és belső restaurálási munkálatok is zajlanak majd, eltávolítják a korábbi felújítások során a falakhoz hozzáépített cementes részeket és visszaépítik az eredeti boltozatokat, padlózatokat. Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója szerint ily módon

olyan épületrészek is használhatókká válnak, amelyek jó ideje nem voltak látogathatók,

mint a Fehér-rondella vagy a Bethlen-szárny egy része. A felújítás értéke 21,88 millió lej, ennek zömét uniós pénzből finanszírozzák, míg a két százalékos önrészt a vajdahunyadi önkormányzat állja.

A hunyadi birtokot 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának, a család a nevét is innen vette. Hunyadi János építette ki lovagvárrá, kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet is. Később Bethlen Gábor és Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin hajtott végre rajta jelentős átépítési munkálatokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS