Örömmel üdvözli az SZNT, hogy a székelyek magyarok, nem különálló nemzetiség

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) neve ellenére sem gondolja úgy, hogy a székelység a magyartól különálló nemzet lenne: a testület közleményben üdvözölte a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, amely kimondja, hogy a székelység a magyar nemzet része.

Az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülésén ezzel a témával is foglalkoztak, és külön dokumentumot fogadtak el, amelyben „örömmel üdvözlik” az MTA álláspontját. Ez a nemzeti tanács szerint

lezár egy káros és értelmetlen vitát a székelység nemzeti hovatartozásáról.

A Székely Nemzeti Tanács rámutat: korábban elfogadott dokumentumai teljes mértékben összhangban állnak az MTA állásfoglalásával. Az SZNT legfontosabb dokumentumában, Székelyföld Autonómia Statútumában célként fogalmazta meg az intézményi garancia megteremtését, éppen a magyar nemzeti önazonosság védelmében: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.”

– olvasható a közleményben.

Mint megírtuk, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a hónap elején elfogadta a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezésre összegyűlt aláírások ellenőrzéséről szóló jelentést. A kezdeményezést 1022-en támogatták érvényesen.

A honos népcsoporttá nyilvánításról az Országgyűlés dönt.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja.

Az NVB 2017. július 25-én hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek egyöntetűen elítélik a székelyek magyarországi honos nemzetiségként való elismertetésének szándékát.

A Magyar Tudományos Akadémia végkövetkeztetésében megállapítja, hogy a székelységnek „magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismertetés objektív és törvényi feltételei tehát nem állnak fent”.