Olyan profin írták ki az útügyesek az eddigi legdrágább autópálya-építési pályázatot, hogy az egyik jelentkező inkább leállíttat

Szinte már közhelyszámba megy, hogy Romániában könnyebb vizet fakasztani a sziklákból, mint autópályát építeni: ha egy szakasz megépítésére végre kiírják a közbeszerzési pályázatot, még az sem jelenti azt, hogy meg is épül, mert bármi közbe jöhet, és évekig halasztódik az építés. Így járt az egyik legfontosabb autópálya, a Nagyszebent a Kárpátokon át Pitești-tel, és ezzel az utazást Bukaresten át a Fekete-tenger partja felé is megkönnyítő sztráda hármas szakasza is, amely már a Kárpátokon túl, Argeș megyében, Cornetu és Tigveni között húzódik majd – már ha egyszer sikerül megépíteni. Most ugyanis kiderült, hogy az országos közútkezelő (CNAIR) illetékesei olyan trehány munkát végeztek, hogy az már az egyik jelentkező cégnek is sok volt, és az egész pályázat lefújását kéri. Az esetre az infrastruktúra-fejlesztéseket figyelemmel követő civil csoport, a Pro Infrastruktúra hozta nyilvánosságra. Eszerint a WeBuild-Tancrad konzorcium, terjedelmes, 141 oldalas óvást nyújtott be a pályázat ellen, amelyben csak úgy sorjáznak az útügyi illetékesek által elkövetett hibák. Emiatt a cégek egyszerűen az egész pályázat felfüggesztését és a hiányosságok pótlását kérik. Egyrészt felróják, hogy

a CNAIR a felmerült kérdésekre közhelyektől hemzsegő, ellentmondásos válaszokat ad.

De vannak ennél konkrétabb dolgok is. Például az egyik próbafúrás helyszínéül egy, a sztráda tervezett nyomvonalától 30 kilométerre levő tó koordinátáit adták meg. Egy talajvizsgálati tanulmánynak csak a borítóját sikerült a dokumentációhoz csatolni, egy 1,7 kilométeresre tervezett alagút helyszínén pedig csak két próbafúrást végeztek, 18 méter mélyen, miközben az alagút 100 méter mélyen halad majd, a szabályzat szerint pedig legalább kilenc próbafúrásra lenne szükség. Az ilyen trehányság eredménye az, hogy a pályázók jóval magasabb árat szabnak meg, hogy így ellensúlyozzák a CNAIR által rájuk hárított kockázatokat, vagy egyszerűen visszalépnek, ahogy ez ugyanezen autópálya szomszédos, kettes szakasza esetében történt, ahol a hat jelentkező közül végül csak egy török cég tett ajánlatot. A nyertes pályázó sorsa sem játék és mese: a hiányos dokumentáció miatt gyakran szembesül a terepen olyan nehézségekkel,

amelyek lassítják az építési munkálatokat, vagy egyenesen fel kell bontani a szerződést miattuk.

Ami miatt nem csupán a sztráda nem épül, de hosszas vita és pereskedés követi, amelyek során a cégek több százmillió eurós kártérítéseket követelhetnek. Az esetet súlyosbítja, hogy a 37,4 kilométeres szakasz megépítésére az eddigi legnagyobb összegű pályázatot írták ki, amelynek összege nagyjából 1,2 milliárd euró. A pályázatot még 2020 szeptemberében írták ki – a jelek szerint nem a legprofibb módon.