Oltási térkép: Erdély viszonylag jól áll, de a székely megyékben továbbra is pocsék a helyzet

Az közismert, hogy Románia borzasztóan lemaradt a koronavírus ellen beadott oltások terén, olyannyira, hogy az Európai Unióban az utolsó előtti helyen szégyenkezik Bulgária előtt.

Mint ahogy az is, hogy a védettségi igazolvány kötelező használatának bevezetését követő rövid megugrás után ismét csak lelohadt az oltakozási kedv.

A legfrissebb adatokból kiderül, hogy az országon belül továbbra is vannak olyan vidékek, ahol az átlaghoz képest sokkal jobban állnak, de olyanok is, amelyek sokkal rosszabbul – és ezen a téren nekünk, magyaroknak is van elég szégyenkezni valónk.

Az továbbra is látható, hogy Erdély nem áll rosszul az átoltottság terén, ami az oltásra jogoult, 12 éven felüli lakosságot illeti – már persze egyes Kárpátokon túli területekhez viszonyítva –, és a két dobrudzsai megye lakói is jobban odatették magukat az átlagnál.

A legnagyobb átoltottsággal mindemellett Bukarest rendelkezik:

ott már a jogosultak 64,63 százaléka beadatta magának az oltást.

A második hely Erdélyé: Kolozs megyében 56,83 százalék oltatta be magát, míg a harmadik helyezett Konstancán 53,48 százalék.

Ezen kívül még egyetlen megye áll 50 százalék fölött, de ez legalább szintén erdélyi: Szeben megyében 51,09 százaléknyian vették már fel az oltást a jogosultak közül.

Brassó, Temes, Fehér és Maros megye sem áll rosszul az ország többi részéhez viszonyítva, míg Szatmár már túllépte, Bihar pedig alulról súrolja a 40 százalékos határt.

A másik végletet jórészt moldvai megyék jelentik: az utolsó helyen a tavalyi esetszám-robbanás miatt Románia Lombardiájának is nevezett Suceava megye áll 27,63 százalékkal.

Viszont

az utolsó előtti hely Erdélyé, ráadásul sajnos magyar vonatkozású: Kovászna megyében csupán 28,55 százalékos az átoltottság.

És nem sokkal jobb a helyzet a szintén a lista utolsó harmadában kullogó Hargita megyében sem, ahol 34,73 százaléka adatta be az oltást az arra jogosultaknak.

Vagyis a leghatározottabban nem mondhatjuk azt, hogy a gyakran lenézéssel emlegetett románok fölött állnánk.

Mint ismeretes, a járvány kezdetén még 70 százalékos átoltottságban jelölték meg a közösségi immunitáshoz szükséges szintet, vagyis azt az arányt, amely fölött már egy közösség védetté válik a fertőzéssel szemben.

Az újabb, sokkal gyorsabban terjedő mutációk miatt ez a szint már legalább 80 százalék lenne – de a jelenlegi trendek mellett Romániát nem fenyegeti az a veszély, hogy ezt egyhamar eléri, hiszen ma a jogosultak csupán valamivel több mint 44 százaléka mondhatja el magáról, hogy beoltott, míg a felnőtt lakosság esetében ez 46 százalékra igaz.

Úgyhogy még egy jó ideig velünk marad a kötelező maszkviselés, a kijárási korlátozás és a többi vidám intézkedés.