// 2025. november 20., csütörtök // Jolán

Olcsó kikapcsolódás helyett bekapcsolódást, igazi közösségi élményt adni

// HIRDETÉS

Beszélgetés Bocsárdi Lászlóval, a REFLEX színházi fesztivál igazgatójával.

Pénteken kezdődik Sepsiszentgyörgyön a REFLEX színházi fesztivál 4. kiadása. Arról, hogy mi a fesztivál idei szervezőelve, mire számíthat a közönség és a szakma a következő két hétben, Bocsárdi László rendezőt, a fesztivál igazgatóját kérdeztük.

 

Hogyan határozza meg a REFLEX fesztivál arcát? Különbözik az idei kiadás a korábbiaktól? Ha igen: miben? Gondolok itt arra, hogy ha háromévente készül egy-egy keresztmetszet az Ön által fontosnak ítélt produkciókból, elég nagy lehet a szakadás két kiadás között, nem átalakulási folyamatokat követ a néző egyik évről a másikra, hanem nagyokat ugrik térben és időben is…

A REFLEX biennáléként indult 2009-ben, azzal a céllal, hogy ízelítőt adjon az adott időszak kelet-, közép- és nyugat-európai színházának legjavából. Az első kiadás azáltal, hogy a meghívott előadások mindegyike a saját országában valamilyen díjat előzőleg elnyert, egyidejűleg arról is képet szándékozott nyújtani, hogy az adott színházi szakma milyen jellegű színházat preferál. Fontos volt számunkra, hogy ne csak mi, színházi emberek lássunk a különböző fesztiválokon a miénktől eltérő színházi nyelveket, hanem a közönségünknek is lehetőséget biztosítsunk a kitekintésre. Nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy Sepsiszentgyörgyre eseményszámba menő, különböző jellegű kortárs európai előadásokat hozzunk.

A második és harmadik kiadásra anyagi okok miatt végül csak háromévente kerülhetett sor. Érzésem szerint az eddigi három találkozón sikerült következeteseknek maradnunk abban, hogy a meghívott előadások minősége, különlegessége meglepte úgy a közönségünket, mint az ide látogató szakmabelieket. Többek között a Thalheimer rendezte Oreszteját a Deutsches Theater előadásában, a varsói Drámai Színháztól a Lupa-rendezte Persona Marylint, vagy a berlini Rimini Protokoll Radio Muezzin produkcióját lehetett például látni a REFLEXen.

Milyen gondolatok, trendek mentén tartja relevánsnak az idei válogatást? Jól érzékelem, hogy többnyire olyan produkciók szerepelnek a programban, amelyek valamilyen szinten műfajok határát feszegetik, több előadóművészeti eszközt kombinálnak, esetleg az ezek közötti határokon definiálhatók?

A negyedik kiadáson olyan produkciók egymás mellé helyezését tartjuk fontosnak, amelyek alkotóit egyrészt korunk iránti szenvedélyes felelősségvállalás, másrészt a formai merészség jellemez. Kínálatunkkal nem kívánunk és nem is tudunk Európa nagy méretű színházi fesztiváljaival versenyre kelni, viszont ízelítőt szeretnénk nyújtani olyan, eseményt jelentő színházi alkotásokból, amelyek túllépnek az életünket egzisztenciálisan meghatározó társadalmi és politikai összefüggések bemutatásán. Kísérletet tesznek létezésünk drámaiságának a celebrálására.

Tradicionális színházi formák élő és jelen idejű megnyilvánulását jelentő előadások mellett olyanokat is bemutatunk, amelyek a kelet-európai ízlés számára eszközeiben, esztétikájában és szellemiségében újszerű megközelítései évezredes kérdéseknek. A REFLEX 4. kiadásában kiemelt fontosságot kap a színház legősibb szervező eleme, a zene.

A fesztivál negyedik kiadása is majdnem két hetes – ennyi ideig hogyan lehet fenntartani a kohéziót a résztvevők között? Milyen kiegészítő programokat terveznek?

Az a tény, hogy a REFLEX ez évi kiadása is közel két hétig tart, nem a nagyon sok előadás miatt van, hiszen a kínálat tíz prózainak nevezhető produkcióból, két fizikai (kortárs tánc) előadásból, egy flamenco-előadásból, egy, a spanyol kultúrához kapcsolódó film bemutatásából, egy jazzkoncertből, egy kortárs lengyel drámakötet és ehhez kapcsolódóan öt tévészínházi produkció levetítéséből, egy kortárs művészeti kiállításból, közönségtalálkozókból, sok apró, valamint egy nagyobb záró buliból áll össze. A két hetes hosszúság egyrészt annak tulajdonítható, hogy – mint az előző kiadások esetében is – szeretnénk elkerülni, hogy a nézőink, akiknek elsősorban szól a rendezvény, ne kényszerüljenek napi két előadásnál többet megnézni, hogy maradjon szusszanásnyi idejük a látottak megemésztésére.

Mennyire a szakma, és mennyire a nagyközönség fesztiválja a REFLEX? Befogadta a város? A finanszírozás egy kényes, ám mégis fontos kérdésköre is ehhez kapcsolódik: van elég helyi támogatója a REFLEX4-nek?

A fesztivál alaptőkéjét adó három intézményen és két állami pályázaton kívül alig néhány helyi cégtől kaptunk támogatást. Sajnos nagyon kevesen vannak a tehetősek közül olyanok, akik számolni képesek a művészet, a kultúra fontosságával, akik túl tudnak lépni a kisvárosi vállalkozó földhözragadt mentalitásán. Ebben az esetben is, mint eddig mindig, az adja számomra az erőt, a kitartást, hogy magam előtt látom azt a fiatal (és nemcsak), szentgyörgyi (és nemcsak) nézőt, aki ma talán jobban, mint bármikor azelőtt, olcsó kikapcsolódás helyett igazi közösségi élménnyel járó bekapcsolódásra vágyik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót
Krónika

Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót

Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
Főtér

A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…

… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak
Székelyhon

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A ma éjjeli drónincidensről tájékoztató cikkünk posztja alatt több olvasónk is arról számolt be, hogy hangos zajra riadt fel szerdára virradóan. „Nagyon hangos volt, éjjel 2-kor arra ébredni, hogy gépek zúgnak a fejünk fölött!”

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén
Krónika

Románia bajban: másfél hónapba telne, míg a NATO-csapatok ideérnének orosz támadás esetén

Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Székelyhon

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS