Ökológiai katasztrófához is vezethet a rendkívül magas sókoncentráció a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizében – hírmix

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán Parajdon arról beszélt, hogy a szakértőkkel folytatott megbeszélés témái között szerepelt a mintegy 50 ezer személyt érintő ivóvíz-probléma is, miután a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja jelentősen megnőtt a bányakatasztrófa nyomán. A sókoncentráció annyira magas, hogy a víztisztító állomások nem képesek biztonsággal ihatóvá tenni a lakosságnak szolgáltatott vezetékes vizet.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz iható ivóvize a Kis-Küküllő menti települések lakosságának, a tárcavezető úgy válaszolt, hogy ez nagyrészt a Korond-patak vizének elvezetésétől függ, és ezekkel a munkálatokkal várhatóan július 1-jén végeznek.

Hangsúlyozta ugyanakkor: arról is beszélni kell, hogy a szennyezés ökológiai katasztrófát is okozhat a folyóvizekben, az 1 gramm/liter sókoncentráció ugyanis már halpusztuláshoz, a 2 gramm/liter koncentráció pedig már a flóra és fauna teljes kipusztulásához vezethet.

A munkamegbeszélésen szintén jelen levő Bogdan Ivan gazdasági miniszter rámutatott, hogy hamarosan nemzetközi szakértők érkeznek Parajdra, hogy segítsék a helyi kollégáik munkáját.

Ivan szerint Magyarországról, Németországból, Spanyolországból és Hollandiából is jönnek szakemberek, néhányan közülük már a szerdán megérkeznek.

A miniszter ugyanakkor hatástanulmány elvégzésére szólította fel a gazdasági minisztérium ellenőrzése alá tartozó valamennyi bányavállalatot, hogy kiderítsék, vannak-e problémák, milyen konkrét intézkedéseket kell hozni, és ki felel ezekért.

Fechet hangsúlyozta: a legfontosabb a munkások biztonsága, de ugyanakkor hatékonyságra kell törekedni, olyan gépeket kell használni, amelyek nem veszélyeztetik még jobban a bányát.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a régi bánya be fog omlani, azonban ez a folyamat szerencsére lassú, a szakemberek szerint hetekbe, hónapokba telhet. Megjegyezte, hogy a régi tárnáról van szó, nem az újról, ahol a turisztikai részleg is működött.

A rendszerváltás előtti időkre nyúlik vissza a Maros megyei Ratosnyára tervezett vízierőmű építésének kezdete. A 90 százalékban elkészült létesítmény üzembe helyezését novemberre tervezték, de a a Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság szerdán felfüggesztette a vízerőmű környezetvédelmi engedélyét.

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint a döntés több száz millió eurós veszteséget okozhat az államnak és a Hidroelectrica vállalatnak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy több mint három évtized után nyílt volna lehetőség arra, hogy új vízerőművet adjanak át.

Felidézte: a 2019 és 2024 közötti időszakban a környezetvédelmi szervezetek, köztük a Declic és a Bankwatch, sorozatos perekkel akadályozták a projekt előrehaladását, ami évente 317.140 MWh energiaveszteséget jelentett. A vízerőmű körüli bírósági huzavona eddig összesen 443 millió eurós veszteséget okozott: ebből 190 millió eurót a Hidroelectrica szenvedett el az elmaradt áramtermelés miatt, míg a román állam 253 millió eurót veszített a drága energiaimport miatt – részletezte a miniszter.

A teljes beruházás értéke 11,77 milliárd lej (kb. 2,37 milliárd euró), és Burduja figyelmeztetett, hogy ha a projekt nem valósul meg, ez az összeg veszteségként fog jelentkezni az adófizetők számára. A miniszter reméli, hogy a június 24-i tárgyaláson sikerül bizonyítani, hogy a jogszabályoknak megfelelően bocsátották ki a környezetvédelmi engedélyt, és folytatni tudják a beruházást.

Az energiaügyi minisztérium már korábban jelezte, hogy kitart a projekt mellett, mivel az kulcsfontosságú Románia energiafüggetlensége és a megújuló energiaforrások bővítése szempontjából. A kormány 2022-ben nemzetbiztonsági jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, és mentesítette bizonyos környezetvédelmi előírások alól.

A környezetvédelmi szervezetek, mint a WWF Románia, a Bankwatch és a Declic azért ellenzik a projektet, mivel az a Natura 2000-es természetvédelmi területen helyezkedik el. A tervezett munkálatok 170 hektár erdő kivágását és több folyó ökoszisztémájának károsítását eredményeznék, veszélyeztetve a helyi biodiverzitást és a dunai galóca (Hucho hucho) élőhelyét. A szigorúan védett halfajnak többek között itt található az ívóhelye.

Miközben Románia idegenforgalma az év első hónapjaiban hagyományosan visszaesik, Kolozsvár továbbra is népszerű célpont marad – főként a külföldi turisták körében. A város így azon kevés hazai turisztikai célpontok egyike, amelyet egész évben látogatnak.

2023-ban összesen 496 360 turista érkezett Kolozsvárra, ami 9,3 százalékkal haladta meg az előző évi adatokat. A külföldi látogatók száma jelentősen, 37,68 százalékkal nőtt, ami a 112 329 főt jelent. 2025 első három hónapjában – az idegenforgalom holtszezonjában – már 127 432 turista látogatott a városba.

A legtöbben Németországból, Magyarországról, Olaszországból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Izraelből, Spanyolországból, Lengyelországból és Hollandiából érkeztek.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint azonban Románia továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban a vendégéjszakák számát tekintve. Míg Máltán, Cipruson vagy Luxemburgban a turisták több mint 80%-a külföldről érkezik, addig Romániában ez az arány csupán 20,1%. Ez azonban így is javulást jelent a korábbi évekhez képest, és meghaladja például Lengyelország mutatóját.