Nyugdíjas tanácsadók alkalmazására kényszerítené a PSD-ALDE a magáncégeket

Képzeljünk el egy IT-céget, mely mondjuk ezer alkalmazottal dolgozik. Ha a PSD-ALDE törvénytervezete átmegy a parlamenten és alkotmányosnak bizonyul, akkor egy ilyen cég köteles lenne 200 nyugdíjast alkalmazni tanácsadóként. Ők adnák a tanácsokat az informatikusnak, hogy hogyan fejlesszenek szoftvereket. El tudják képzelni a helyzet abszurdítását?

A példa kissé sarkított, ugyanis minden nyugdíjas a saját képzettségének megfelelően helyezkedne el, de jól illusztrálja azt, hogy miért nem lehet magáncégeket ilyesmire kötelezni. A tervezet kitalálói valószínűleg nem gondoltak bele, hogy ez nem egy működőképes ötlet, ráadásul a törvény kényszerítő ereje miatt a külföldi befektetők egészen biztosan fejvesztve menekülnének az országból. Nem azért, mert bajuk lenne a nyugdíjasokkal, hanem mert ilyesmire egyszerűen nem lehet kényszeríteni egy nem állami pénzen működő céget. Nem beszélve arról, hogy akkora terhet rakna a koronavírus-járvány okozta válságtól amúgy is roskadozó cégek vállára, hogy azok ezt már nem bírnák el.

Remélhetőleg valaki szól az ötletgazdáknak – Teodor Meleşcanunak, Graţiela Gavrilescunak, Dorel Căprarnak, Alexandru Băişanunak, Eugen Durbacănak, Andrei Gereanak és Rodica Paraschivnak – hogy ezt át kellene gondolni, még mielőtt bárki is komolyan venné a tervet, mely valószínűleg a közelgő választások jegyében született.

A fentebb megnevezett személyek a tervezet indoklásában látványosan aggódnak a nyugdíjasokért, akik egyre jobban elszegényednek, a társadalom többi tagjához képest, miközben tapasztalatuk „objektív nemzeti erőforrásnak” számít. Megállapítják, hogy az idősebbeknek és a fiatalabbaknak soha nem volt alkalmuk a konstruktív együttműködésre, mert a nyugdíjasok teljesen elszigetelődnek a társadalom többi tagjától. Ennek egycsapásra vége lesz, amint a nyugdíjasok újra munkába állnak, vélik. Vagy csak ezzel akarnak álltatni.

A törvény cseles: egyrészt azokat a magáncégeket kényszerítené a nyugdíjasok alkalmazására, amelyek az elmúlt adózási évben 5 millió lejnél nagyobb árbevételre tettek szert. Minden ötödik alkalmazott mellé egy nyugdíjas tanácsadót rendelnének. Amennyiben erre nem hajlandóak a cégek, akkor büntetésre számíthatnak, vagy ki kell fizetniük a nyugdíjas társadalombiztosítását. Az ötmillió árbevétel alatti cégeket sem kímélik: ha tíznél kevesebb beosztott van egy cégnél, akkor minden harmadik mellé kellene nyugdíjas tanácsadót felvenni, ha tíznél több, akkor minden ötödik mellé. Azt is leszögezik, hogy a nyugdíjasok után nem kell majd adót fizetni a fizetésüknek arra a részére, mely kisebb vagy egyenlő az átlagbérrel.

Kíváncsiak vagyunk, mit fog szólni mindehhez az alkotmánybíróság, ha egyáltalán eljut odáig az ötlet.