// 2024. november 27., szerda // Virgil
Európai Unió

Nemzeti abszurd: a román politikusok nem ismerik fel az általuk választott dák jelképet

// HIRDETÉS

Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.

Vegyük a dolgokat szépen, sorban. Ugye, köztudott, hogy 2019. január 1. és június 30. között Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Más szóval: a mioritikus haza diadalmasan belovagol az Unióba. Márpedig évezredek óta az a szokás, hogy a diadalmas belovagolók valamiféle jelképet visznek magukkal, egy szimbólumot, amely lehetőleg egy szempillantás alatt elmondja hordozóiról, hogy kicsodák is ők, identitást ad nekik, erőt, magabiztosságot, ilyesmiket áraszt magából.

Nos, Románia is akart magának egy ilyet. 2017-ben meg is hirdettek egy szimbólumversenyt, jó sokan be is neveztek, és végül egy bukaresti diáék terve nyert: a fenti képen látható stilizált dák farkas.

A minap aztán összeült a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága, hogy eldöntsék: október 15-étől a soros elnökség lejártának időpontjáig minden külügyi vonatkozású dokumentumon, de az irodaszereken, protokollajándékokon, egyáltalán, bármely olyan tárgyon, amely valamilyen szinten a soros elnökséghez kapcsolódik, megjelenjen a dák farkas. Liviu Dragnea képviselőházi elnök szépen elmagyarázta, hogy a farkas Románia vizuális identitása.

És itt kezdődött az abszurdba hajló bizottsági komédia. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) megkérdezte a tisztelt bizottságot, nem lehetne mégis más jelképet, például Brâncuși Végtelen oszlopát használni, mert fennáll a veszély, hogy a farkast a románokon kívül nem érti a kutya se. Sőt, magát az állatot sem igazán lehet felismerni: inkább késre, vagy vízszintes lángra emlékeztet az ábra.

És máris jött a hab a tortára. A szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu (ALDE) sem ismerte fel a rajzban a farkast. És ezt be is vallotta. Idézzük: „Az az igazság, megmondom őszintén, hogy ránéztem a papíron levő jelképre, és nem értettem, mit ábrázol. Az imént magyarázta el egy kolléga: Te, figyelj, ez a dák farkas! Ja, tényleg! Hasonlít. Stilizált.”

Erre aztán Dragnea úr vicsorogni kezdett, mint a jelképen a farkas. Persze, mondta, lehet bármit fikázni, de a jelkép megváltoztatásának ötlete icipicit későn érkezett. Marad hát az a megoldás, hogy az összes állami intézmény szépen elmagyarázza odakint, az uniós prérin, mit is jelent ez a jelkép. Hirtelen elképzeljük, amint buzgó román politikusok hada magyarázza Brüsszelben: Látja? Nem, ez nem egy vibrátor. Ez a dák farkas. (Mi kérünk elnézést!)

A helyzet eget verő röhejességét az RMDSZ próbálta oldani, egy jól elhelyezett poénnal. Cseke Attila szenátor úr felkérte a tisztelt bizottságot, hogy a következő alkalommal hadd válassza az RMDSZ a román identitás uniós jelképét, és akkor minden a legnagyobb rendben zajlik majd. Végre, a bizottság is felnevetett, a jegyzőkönyv tanúságtétele szerint.

A roppant tanulságos vitát Șerban Nicolae PSD-s szenátor zárta, mégpedig azzal, hogy megkérdezte kollégáit: ugyanbiza, ők értik, mit jelent Franciaország soros EU-elnökségi jelképe? Vagyis ez:

Mire Tăriceanu úr lelkesen felkiáltott: Persze. Ez egy pajzs. És mi van rajta? De Gaulle orra!

Tisztelt Olvasó! A történet végén Önhöz fordulunk: Ön szerint mi látható Románia soros EU-elnökségi jelképén?

Utóirat helyett: aki esetleg egy komolyabb elemzésre kíváncsi az ominózus jelképről, olvassa el Horatiu Pepine vonatkozó írását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS