Nem most bomlik fel a kormány: nagy nehezen sikerült megállapodniuk a koalíciós pártoknak

Nem volt rövid, és minden bizonnyal könnyű sem, de két napon át tartó tárgyalások után a bukaresti kormánykoalíció pártjainak csak sikerült megakadályozniuk, hogy épp a koronavírus-járvány közepén bomoljon fel a koalíció. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői kedden már második alkalommal ültek össze válságtanácskozásra, miután Vlad Voiculescu USR-PLUS-os egészségügyi miniszter leváltása nyomán az USR-PLUS azt szabta feltételül a koalícióban maradáshoz, hogy Florin Cîţu miniszterelnök távozzon tisztségéből. Egy idő után belátták, hogy ez egyrészt aránytalan követelés, másrészt hogy nincsenek abban a pozícióban, hogy ezt kikényszerítsék, ezért köztes megoldást javasoltak:

már nem ragaszkodtak a miniszterelnök távozásához, de kiegészítő dokumentumot állítottak össze a kormányprogramhoz,

amelyben többek között kikötötték, hogy a kormányfőnek egy miniszter leváltása előtt konzultálnia kell a koalíciós pártokkal. A PNL és az RMDSZ végül belement ebbe a megoldásba, igaz, nem könnyen: a kedd délután négy órakor kezdődött ülés rövid megszakítással este tízig tartott, ekkor jöttek ki a koalíciós vezetők, hogy gyűrött arccal bejelentsék: együtt folytatják tovább. A koalíciós vezetők mindegyike – Ludovic Orban, a PNL, Dan Barna, az USR és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, illetve Florin Cîţu miniszterelnök –

a közös kormányzás fontosságáról, a szolidaritásról és a bizalomról beszélt,

bár azért azt is elismerték, hogy nem volt könnyű az elmúlt néhány nap. A megállapodás főbb pontjai szerint

• A kormánykoalíció a szolidaritás és a kollegialitás elvén működik, és a kormányfő csak azt követően meneszthet egy minisztert, hogy egyeztet erről annak pártjával
• A főbb politikai döntésekhez a koalíciót alkotó valamennyi alakulatnak hozzájárulását kell adnia
• A koalíció, a miniszterelnök és a kormány tagjai vállalják, hogy nem tesznek a kormány és a kormánytagok tevékenységét aláásó nyilatkozatokat, a kommunikációnak tiszteletben kell tartania a kölcsönös támogatás és szolidaritás elvét
• Időszakosan kiértékelik a miniszterek munkáját a kormányprogramba foglalt célkitűzések, illetve azt ezt követően hozott döntések alapján. Emellett a kormány teljesítményét is értékelik a koalíción belül
• A kormányülések prioritásairól a kormányfő dönt a miniszterelnök-helyettesekkel közösen
• Ha a koalícióban nincs konszenzus bizonyos törvénytervezetekkel vagy a kormányprogramban nem szereplő témákkal kapcsolatban, a pártok parlamenti frakciói a koalíción kívül is felléphetnek ezek érdekében, amennyiben erről előzetesen értesítették a partnereket, és ezek megtagadták a szóban forgó kezdeményezések támogatását
• A COVID-19 elleni oltási kampány kiemelt fontosságú a koalíció számára
• A koalíció valamennyi miniszterének intézkedéseket kell hoznia a közérdekű adatokhoz való hozzáférés növelése, a költségvetés végrehajtásának, a szerződések és a közbeszerzések (ha vannak) átláthatóságának biztosítása érdekében
• Folytatódik az egészségügyi rendszer reformja, a kórházmenedzsment reformja
• Év végéig megvalósítják a speciális nyugdíjak reformját a hozzájárulás elve alapján
• Év végéig elfogadják az igazságügyi törvények módosítását a Románia által ratifikált nemzetközi szerződések elveivel, valamint az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében, illetve a GRECO és a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban
• Működőképessé teszik a választási törvényt érintő módosításokkal foglalkozó bizottságot
• A koalíció állandó munkacsoportot hoz létre az állam működésének észszerűsítése érdekében

Ez már önmagában felér egy kormányprogrammal, a kérdés az, mennyit sikerül megvalósítani belőle, és mikor tör ki a következő koalíciós válság.