// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Nyugdíjátadó

Nem megy rosszul az alkotmánybíráknak: sokan közülük mesés összegű nyugdíjat is élveznek

// HIRDETÉS

Hiába, ilyen bőkezű a román állam.

Nem véletlen, hogy az alkotmánybíráknak nem sietős érdemben foglalkozni a különleges nyugdíjak megkurtítását célzó törvénnyel: mint kiderült, nagy részük maga is érintett az ügyben – már úgy, hogy kimondottan szép összeget kapnak az államtól nyugdíj címen.

Mindezt persze úgy, hogy közben még kilenc éven át alkotmánybíráskodnak, és az ezért járó illetményt is megkapják.

A legnagyobb összegű különleges nyugdíjat a talárosok közül Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság volt elnöke kapja: évi 454 717 lejt, vagyis havi több mint 37 ezret.

Ráadásul a nyugdíj összege folyamatosan nő: 2017-ben még csak évi 304 107 lejt kapott.

Nem panaszkodhat az alkotmánybíróság elnöke, Valer Dorneanu sem: ő 454 068 lejt kapott egy évre – ugyanakkor ő a volt parlamenti képviselőknek és szenátoroknak járó különleges nyugdíjat is élvezheti – ez évi 75 396 lej.

Stanciuhoz hasonlóan az évek során az ő illetménye is jócskán meghízott, 2017-ben ugyanis még évi rongyos 159 587 volt a különleges nyugdíja.

Dorneanu a különleges nyugdíjból, az alkotmánybírói illetményből és az egyetemi tanári fizetéséből összesen mintegy havi 16 ezer eurónyi összegre tesz szert – ez már hasonló nagyságrendű, mint az Egyesült Államok alkotmánybírósági szerepkört is betöltő legfelsőbb bírósága elnökének 19 500 eurónyi fizetése.

Marian Enache alkotmánybíró egy év alatt 497 564 lejt kapott, de ebbe korábbról elmaradt pénzeket is beleszámolt.

A taláros testület egy másik tagja, Mona Pivniceru tavaly összesen 388 920 lejt kapott különleges nyugdíj címen.

Az alkotmánybíróság magyar tagja, Varga Attila korábbi szatmári RMDSZ-es képviselő „megközelítőleg” 410 000 lejes összeget tüntetett fel nyugdíj címén egy év alatt kapott tételként.

Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség volt vezetője 2015-ben, 49 évesen vonult nyugdíjba – mivel megvolt a 25 éves szolgálati ideje, ezt törvényesen megtehette –, egy év múlva pedig évi 57 648 lejes különleges nyugdíjat tüntetett fel vagyonbevallásában.

2019-ben viszont az összeg már 359 514 lej volt.

Mint ismeretes, a különleges nyugdíj intézményét hivatalosan az áldozatos munka elismeréseként találták ki, de valójában persze azért, hogy az extra jövedelemmel az azt biztosító pártok lekötelezettjévé tegyék az érintetteket.

A bírák és ügyészek mellett a volt katonák, rendőrök, hírszerzők, pilóták, diplomaták és parlamenti képviselők, illetve szenátorok is jogosultak a különleges illetményre, amelyet nem a nyugdíjalapba befizetett járulék alapján kapnak, hanem külön forrásból – de természetesen szintén közpénzből.

Jelenleg összesen mintegy 170 ezren jogosultak különleges nyugdíjra.

A legnagyobb összegű speciális nyugdíja egy, a bírói és ügyészi testületből nyugdíjba vonult illetőnek van: havi közel 74 ezer lej.

A katonák különleges nyugdíjának átlagos összege havi 3700 lej, míg a bíráké és ügyészeké nagyságrendekkel magasabb: 19 640 lej.

A különleges nyugdíjak intézményét még 1997-ben, a Cioerbea-kormány idején vezették be, akkor az utolsó nettó fizetés 80-100 százalékában állapították meg az összeget.

Ez akkor csupán a legalább 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírákat és ügyészeket illette meg, és csak akkor, ha elérték a nyugdíjkorhatárt.

Aztán a 2000-es évek elején módosul a kiszámítás módja: a bruttó jövedelem 80-100 százalékának felelt meg az összeg.

A továbbiakban bővítették a jogosultak körét, majd a 2008-as gazdasági válság után a Boc-kormány eltörölte a különleges nyugdíjakat.

Azonban az erről szóló törvényt megtámadták az alkotmánybíróságon, amely csak a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait tartotta fenn – ezt azzal indokolta, hogy ez szavatolja az érintettek szakmai függetlenségét.

A 2015-2016-os időszakban aztán visszaállították az összes korábbi jogosult számára a különleges nyugdíjat.

Idén januárban aztán a képviselőház elfogadott egy jogszabályt, amely értelmében 85 százalékos adót vetnek ki a havi 7000 lej fölötti különleges nyugdíjakra.

A törvényt azonban az ombudsman és a legfelsőbb bíróság is megtámadta az alkotmánybíróságon.

A taláros testület pedig eddig már négy ízben is elhalasztotta a panasz megvitatását.

A fentiek alapján talán érthető, hogy miért nem sürgős neki az ügy.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme
Krónika

Kelemen Hunor a Krónikának: beláthatatlan következményekkel járna a magyarokra Georgescu végső győzelme

Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS