Nem kell tartanunk a boltokban kapható, sárgás színű csirkehústól - hírek pénteken

Mitől sárgább némelyik csirkehús a boltokban?

A pirostojás tudjuk, mitől piros, de vajon tudjuk-e, mitől sárga a csirkehús? Biztosan láttak már a boltok mészárszék-részlegén vagy a hűtőládákban olyan tálcára csomagolt csirkehúst (bőrrel vagy anélkül), amelynek kicsit kukoricasárga színezete volt, főként a zsírosabb részeken. Ha valaki ilyet szeretne vásárolni, megvan rá a lehetősége, aki pedig nem kedveli, az vehet más tenyésztőtől származó terméket.

Egyes vásárlók között viszont az utóbbi időben félelem ébredt, hogy a húst festékkel festik ilyen sárgára. Ezt a félelmet azonban eloszlatják a baromfitenyésztők: a hús mindössze azért sárga színezetű, mert a csirkéket paradicsompürével/paradicsomőrleménnyel, porított körömvirággal, béta-karotinnal (ez például a sárgarépa narancsos színéért felelős provitamin) is táplálják. „Semmi sem illegális vagy veszélyes az emberi szervezetre, mindent szigorúan ellenőriznek” – fejtette ki Lucian Popovici, a jászvásári Avi-Top baromfitenyésztő cég igazgatója.

Az igazgató szerint a sárgás húsú csirkére marketinges megfontolásokból van szükség, ám a technika nem új. Még az 1970-es évekből származik, amikor Románia a Szovjetuniónak szállított exportra tojást. A tojássárgája élénk színét ugyanígy kapta: már akkor is adtak paradicsomőrleményt takarmányként a baromfineveldékben, s amint a szakértők is alátámasztják, szinte semmit nem változott a folyamat a húsiparban. A sárgás hús pedig valószínűleg azért kívánatos egyes vásárlók számára, mert a házias tyúkhúslevesben kioldódott, a tetején aranyló zsiradékra emlékeztet (és arra gondolhatnak, hogy az ilyen húsból hasonlót lehet majd főzni).

Ha minden jól megy, a Romániában feldolgozott termékek olcsóbbak maradnak

Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett intézmény csapatával együtt olyan jogszabálytervezetet alkotnak meg, amely előírja, hogy a Romániában feldolgozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmi adaléka nem lépheti túl a 20%-ot.

Azokra a termékekre viszont, amelyek importból származnak, a kereskedők annyi kereskedelmi adalékot tehetnek, amilyet akarnak. Barbu szerint a hazai agrár- és élelmiszeripari termékeknek magasabb a kereskedelmi adalékuk a kiskereskedelmi üzletekben, mint az importból származóknak, és ezen változtatni kell. Emlékeztetett arra, hogy az INS adatai szerint a fogyasztói árindexek azt mutatják, hogy 2023-ban és 2024-ben, amióta a kereskedelmi többlet felső korlátozása működik, a termékek ára 8 és több mint 28% között csökkent.

Sajnos megjelent az első hastífusz-eset az országban

Romániában tavaly 3 hastífuszos megbetegedést regisztráltak, az idén ez az első (szerencsére). A mostani esetet Bukarestben regisztrálták – a beteg Ázsiában kapta el a fertőző betegséget.

Dr. Simin Aysel Florescu, a fővárosi Victor Babeş Fertőző Betegségek Kórházának menedzsere szerint a betegség védőoltással tökéletesen megelőzhető, de sajnos az a négy beteg nem kapott tífusz elleni védőoltást, mielőtt azokba az országokba utaztak volna, ahol elkapták. A betegség, ha nem kezelik időben, akár halálos kimenetelű is lehet a betegek számára. A tavalyi, előző három fertőzött afrikai országokból érkezett.

A tífusz egy emésztőszervi úton terjedő betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz, innen a tífusz elnevezés, és a baktériummal szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával, vagy piszkos kézzel terjed. A szakember azt javasolja, hogy legalább egy hónappal előtte oltassuk be magunkat tífusz ellen, ha olyan országba akarunk utazni, ahol fennáll a fertőzés veszélye. További részleteket a HotNews portálon lehet olvasni a megelőzés lehetőségeiről.