Nem fogják kitalálni, ki a legeslegújabb miniszterelnök-jelölt!

Nicușor Dan államelnök úr vélhetőleg megharagudott a világra, miután két miniszterelnök-jelöltje is a levesben végezte: Eugen Tomac úr visszalépett, Adrian Veștea urat pedig leszavazták a kormányával együtt.

És ha megharagudott, kijelentette, most már akkor a pártokra bízza, nevezzenek meg ők miniszterelnök-jelöltet, miniszterjelölteket, kisebbségi kormányt, mindent. Kész, passz!

No, a szerdai napon ez meg is történt. A PSD nagy bojárjai szerda délben összegyűltek, hogy megtanácskozzák, ki legyen a párt miniszterelnök-jelöltje, illetve kik ülnek le a tárgyalóasztalhoz a PSD színeiben.

És tessék elképzelni, a bárók eldöntötték, hogy a PSD vállalja a kormányzással járó felelősséget és Sorin Grindeanu urat nevezték meg, mint miniszterelnök-jelöltet, aki, micsoda meglepetés, el is fogadta a jelölést. Holott olyan 50 napig egyebet se csinált, mint megpróbált elmenekülni a felelősség elől. Eddig tartott, a bojárok szerdán megszorongatták a… derekát.

Az értekezletet követően Grindeanu úr már nagyon bátran nyilatkozott: azt mondta, teljes autonómiát kér, ami a kormányprogramot illeti. És ha a PSD megkapja a kormányzási mandátumot, Grindeanu úr teljes szabadságot követel magának a miniszterek kiválasztása terén.

Ja, Grindeanu úr azt is megemlítette, hogy a szavazópolgárok bizalma a politikusokban nulla. Na, ebben teljesen egyetértünk. Az ember ránéz Grindeanu úrra, és a maradék bizalma is elpárolog.

Nem akarjuk ismételni, hányszoros a medvetúlszaporodás Romániában, milyen és mekkora károkat okoznak a dúvaddá vedlett ragadozók, hány ember sérült vagy halt meg az utóbbi években medvetámadás okán. A lényeg: katasztrofális a helyzet. Akkor is, ha a medveölelgetők ettől sikítófrászt kapnak.

Na és a katasztrofális helyzetben az RMDSZ benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a duplájára emeli a medvekilövési kvótát, többek között. Magyarán, évente 859 medvét lehet majd kilőni 2026-ban és 2027-ben.

Na de erre jött valamikor május közepe táján Nicușor Dan államelnök és a lassan tőle megszokott kiváló érzékkel óvást emelt a törvény ellen az alkotmánybíróságon. Mert hogy szerinte jaj, az új medvekilövési kvóta aránytalan intézkedés, mert a medvepopuláció nagyságát nem állapították meg elég tudományosan meg ehhez hasonlók.

A gyakran szélsőséges kommunikációba csúszó vita azóta is tart. Aztán az alkotmánybíróság döntése is megérkezett. A talárosok kerek perec kijelentették: a medvekilövési kvóta és az erre vonatkozó törvény nem alkotmányellenes, csókolom!

Ami egyben azt is jelenti, hogy a törvény érvényes, tehát 2026-ban és 2027-ben 859 medvét lehet kilőni, mégpedig az ember és vagyon elleni medvetámadások megelőzése érdekében.

Tudják, van az a törvényjavaslat (a Diana Șoșoacă-féle S.O.S. Románia Párt állt elő vele), amelynek betűje szerint a román parlament támogatja a határok békés úton való módosítását és Románia egyesülését a Moldovai Köztársasággal. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a román kormány (már ha van) azonnal elkezdheti az egyesülésre vonatkozó tárgyalásokat a moldovai hatóságokkal. Ugyanakkor értesítheti szándékáról az Amerikai Egyesült Államokat, a NATO-t, az ENSZ-t és az Európai Uniót is.

Mert, mondja a törvény, a bolsevik rendszer a nagyhatalmak beleegyezésével kiszakított az anyaország testéből bizonyos részeket, amelyeket tárgyalások útján vissza kell szerezni. Romániát soha senki sem hívta a tárgyalóasztalhoz, mindig a mások döntéseit kellett elfogadnia. Na, akkor most szépen egyesülni fognak.

A törvényjavaslat mellesleg egybecseng a román nép érzületével. Egy májusi Inscop-felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 71,9 százaléka szavazna igennel, ha mostanában népszavazást tartanának az egyesülésről. A Moldovában végzett hasonló felmérések szerint az ottaniak olyan 55–58 százaléka voksolna az egyesülésre egy népszavazás esetén.

Az egyesülés ötletét Maia Sandu moldovai államelnök is támogatja. Szerinte ily módon Moldova hamarabb bekerülne az Európai Unióba.

Na de miért írjuk le mindezt? Hát azért, mert a szerdai szent napon a képviselőházban az történt, hogy az egyesülési törvényjavaslat átment. Szépen, csendben. Hogy miképpen? Hát olyképpen, hogy vitára bocsátották a dokumentumot és mivel senki nem bakalódott vele, lejárt a határidő, ami azt is jelenti, hogy a képviselők hallgatólagosan elfogadták a törvényjavaslatot.

Azt azért hadd tegyük hozzá, hogy hátra van még a szenátorok vitája, mivel az ominózus törvényjavaslat tekintetében a szenátus a döntő fórum.