Napjai vannak hátra a Bolojan-kormánynak – hírmix

Ha nehezen is, de végül csak összejött a nagy egymásra találás, a PSD és az AUR kedden benyújtotta a bizalmatlansági indítványt Ilie Bolojan kormánya ellen. George Simion, az AUR vezére szerint nincs min izgulni, 251 aláírást kalapoztak össze, ami jóval több, mint a kabinet menesztéséhez szükséges 233 szavazat. A Digi24 forrásai szerint legalább két aláírás duplán szerepel a listán, de ha ezeket le is vonjuk, akkor is simán megvan a szükséges többség.

A menetrend szerint a május elsejei minivakáció után, május 5-én, kedden jöhet a vita és a szavazás. A PSD szerint Ilie Bolojan tíz hónap alatt csak az inflációt és a gazdasági visszaesést tudta felmutatni, miközben teljesen elszakadt a valóságtól és a román emberektől. A nemes egyszerűséggel csak STOP Bolojan-tervre keresztelt indítványban arról írnak, hogy a kormány elszegényíti a népet és elherdálja az állami vagyont.

Simion szerint Románia 2024. december 6-a óta már nem tekinthető konszolidált demokráciának. Arról is beszélt, hogy az AUR a román nép oldalán áll és nem hagyja magát megfélemlíteni azok által, akik szerinte önkényesen akarják eldönteni, ki kormányozhat Romániában.

– nyilatkozta Simion.

Simion szerint az AUR nem lépett koalícióra a PSD-vel, egy parlamenti eljárás során működnek együtt a szociáldemokratákkal. Kijelentette, hogy egyértelmű parlamenti többség támogatja a kormány leváltását, a bizalmatlansági indítványt pedig a POT, a Béke – Románia az első, az Együtt Romániáért frakció, valamint független képviselők és szenátorok részéről is aláírták.

Az AUR elnöke felszólította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy a bizalmatlansági indítvány május 5-i megvitatásáig ne írjon alá új szerződéseket sem a haderőfejlesztés, sem az energia területén, és ne vállaljon új kötelezettségeket az ország nevében. Egyúttal arra figyelmeztette a köztisztségviselőket, hogy döntéseiket ellenőrizni fogják, és felelősségre vonják azokat, akik átláthatatlan vagy korrupciógyanús szerződésekhez járulnak hozzá.

Sorin Grindeanu, a PSD elnöke szintén hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítvány politikai természetű kezdeményezés, amelyre azért volt szükség, mert így elkerülhető, hogy a külön-külön benyújtott indítványaik kioltsák egymást, és egyik se kapja meg a kormány megbuktatásához szükséges támogatást. A PSD-nek 129 parlamenti képviselője és szenátora van, és a 233 szavazatot jelentő minősített többséghez 104 hiányzik.

Grindeanu emlékeztetett, hogy a PSD-nek semmiféle megállapodása nincs az AUR-ral a bizalmatlansági indítvány utáni időszakra. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha sikerül megbuktatni a Bolojan-kabinetet, a politikus azt válaszolta, hogy a PSD továbbra is más pártokkal koalícióban kormányozna vagy ellenzékbe vonul. A párt ugyanakkor tiszteletben tartja az államfő álláspontját, aki nem szeretne olyan parlamenti többséget, amelynek az AUR részese, és olyan kisebbségi kormányt sem akar, amelyet az AUR támogatna.

A PSD-ből nem mindenki tapsol az akciónak, Victoria Stoiciu szenátor például azonnal ki is lépett a pártból, mivel szerinte az AUR-ral való bármilyen közös akció olyan vörös vonal, amit nem lehet büntetlenül átlépni.

Jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak – ezt már Kelemen Hunor nyilatkozta, hozzátéve, hogy a bizalmatlansági indítvány benyújtása után nincs visszaút a kormány megbuktatását kezdeményezők számára.

Kelemen szerint a PSD és a PNL közötti konfliktusnak ebben a szakaszában a közvetítés már nem vezet eredményre, a bizalmatlansági indítvány benyújtásával pedig rátértek egy másik útra, amelyiken végig kell menni. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy ha egy párt abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, az államfőnek alkotmányos kötelessége az alakulat jelöltjét megbízni kormányalakítással. Más kötelessége nincs, minden más esetben tárgyalások útján lehet kormánytöbbséget létrehozni.

A szövetségi elnök az előre hozott választások lehetősége kapcsán úgy fogalmazott, hogy ami elméletileg megtörténhet, a gyakorlatban is lehetséges.

Az Európai Parlament kedden megszavazta Diana Iovanovici Șoșoacă EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését azoknak a feltételezett bűncselekményeknek az ügyében, amelyek miatt Romániában nyomoznak ellene.

Alex Florența legfőbb ügyész 2025 szeptemberében kérte az Európai Parlamenttől Diana Șoșoacă mentelmi jogának megvonását 11 bűncselekmény gyanújának kivizsgálására. A vádhatóság jogellenes fogva tartás, népirtásért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése, valamint fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszmék vagy tanok nyilvános népszerűsítése (négy bűncselekmény), antiszemita eszmék és doktrínák nyilvános népszerűsítése; holokauszttagadás és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt indítana büntetőeljárást a politikus ellen.

Az S.O.S. Romania vezetője 2025. február 11-én az Európai Parlament plenáris ülésén mondott beszédében azt ajánlotta képviselőtársainak, hogy az 1989. december 25-én népirtás miatt elítélt diktátor, Nicolae Ceaușescu mintájára alakítsák ki külpolitikai stratégiáikat. Néhány nappal később a Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) feljelentést tett az EP-képviselő ellen a legfőbb ügyészségen népirtásért és háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvános népszerűsítése miatt.

Șoșoacă a tőle várható módon kommentálta az EP döntését és kijelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán (CJUE) támadja meg a határozatot. Szerinte ugyanis az Európai Parlament kettős mércét alkalmazott: míg az EP-ben elhangzott politikai beszédei miatt nem vonták meg a mentelmi jogát, addig a Bukarestben elkövetett szájalásaiért simán beáldozták.

– mondta.

A politikus nem finomkodott a hasonlatokkal sem, egyenesen Sztálin módszereihez hasonlította a vele történteket, mondván, a szovjet diktátor is diliházba küldte és kínozta az ellenzékét, most pedig ugyanez a forgatókönyv zajlik ellene is.

Miközben az AUR EP-frakciója, az ECR hivatalosan a mentelmi jog megvonása mellett foglalt állást, George Simion EP-képviselői és a pártból már távozott Claudiu Târziu a politikus mentelmi jogának megvonása ellen szavaztak. Șoșoacă azonban így is sérelmezte, hogy szerinte a hazafiak egy része elárulta őt, és a hazafiak nem védték meg a saját kollégájukat.

Az Eurostat és az OECD adatai szerint Románia az európai bérlista sereghajtói között tanyázik, ami nem meglepő, de a számok látványa azért elgondolkodtató. Az éves átlagkeresetek tekintetében Európa északi és középső része vezet, a keleti részek pedig a kanyarban sincsenek mögöttük.

A mezőnyt Luxemburg (82 969 euró/év), Izland (77 189 euró/év), Svájc (75 072 euró/év) és Dánia (71 565 euró/év) vezetik, míg Norvégia, Írország, Belgium, Ausztria, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Svédország és Franciaország polgárai évente legalább 43 ezer eurót keresnek átlagban.

Románia a 27. helyen áll 21 108 euróval, ami alig valamivel több, mint a szlovák éves átlagkereset (20 287). A lista utolsó három helyén Magyarország (18 461), Görögország (17 954) és Bulgária (15 387 euró) kullog.