// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Na most akkor mikor és hogy lehet énekelni a Himnuszt?

// HIRDETÉS

Hagymázas szöveget nyomott le a Kovászna megyei prefektus a magyar himnusz éneklése kapcsán. Mikor éneklünk és mikor intonálunk?

Az elmúlt napok történéseit tisztázandó hívott össze sajtótájékoztatót Kovászna megye prefektusa, Marius Popica, aki, mint fogalmazott, szeretné „nagyon egyértelműen tisztázni a kormánybiztosi hivatal álláspontját a magyar himnusz elénekléséért MPP-nek kirótt büntetés” kapcsán.

„A prefektúra intézménye nem tiltotta meg Magyarország himnuszának eléneklését és nem is fogja soha megtiltani egyetlen állam himnuszának eléneklését sem. Ez egy közigazgatási bírság, melyet a szervezőkre róttunk ki, nem az eseményen részt vevő embereket büntettük meg. A törvény szerint, ha egy rendezvényen elhangzik egy más állam himnusza, akkor kötelező módon a román himnuszt is el kell énekelni azt követően, a tisztelet jeleként” – mondotta Marius Popica.

Marius Popica kiemelte, különbséget kell tenni aközött, hogy egy hivatalos rendezvényen „intonálják” a himnuszt, vagy egyszerűen eléneklik, ez utóbbihoz bárkinek joga van, „Románia területén szabadon énekelhető bármilyen állam himnusza” – fogalmazott, és hozzáfűzte: tiszteli Magyarország és minden állam himnuszát és jelképeit, tudja, hogy a magyar himnusz vallásos ének is, amely felcsendülhet templomban, bárhol, bármilyen ünnepségen, de ha olyan konkrét rendezvényről van szó, amilyet az MPP is szervezett, ott a román himnusznak is el kellett volna hangoznia, „főként, hogy azon az eseményen bizonyára részt vettek magyar és román állampolgárok egyaránt, és véleményem szerint így lett volna normális, tisztességes”. Az MPP-sek megfellebbezhetik a prefektúra büntetését, a bíróság majd eldönti, kinek van igaza – mondotta.

A prefektus hivatalos mondandója után, a kérdéseknél belezavarodott a jogszabály értelmezésébe. Nem tudta egyértelműsíteni, miként állapítják meg, hogy az egybegyűltek éneklik vagy „intonálják” a himnuszt, és az sem derült ki, mit tekintenek tulajdonképpen „hivatalos” rendezvénynek, hogyan sorolható ezek közé az MPP által szervezett trianoni megemlékezés.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS