// 2024. november 26., kedd // Virág
EMNP

Módosítaná a román-magyar alapszerződést az EMNP

// HIRDETÉS

A kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát venné be a Néppárt az alapszerződésbe. Szeptember 16-ig lehet változtatni.

Levélben kéri Bogdan Aurescu román külügyminisztert az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy kezdeményezze a román-magyar alapszerződés módosítását. Minderről Szilágyi Zsolt EMNP-elnök számolt be egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. 

 

Elmondta, az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a térség országainak együttműködésére. Szerinte a román-magyar kapcsolatokban új bizalmi viszonyt kell kialakítani, ez pedig csak úgy lehetséges, 

ha a román kormány megváltoztatja Erdélyre és a magyarságra vonatkozó politikáját.

Az EMNP szerint a kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát kellene beilleszteni a szerződésbe, és hivatkozni kellene azokra az ajánlásokra, amelyeket az Európa Tanács e tárgyban fogadott el az alapszerződés 1996-os aláírása óta.

 

Szilágyi Zsolt szövegszerű javaslatot is tett az alapszerződés kiegészítésére. Eszerint a dokumentumnak a kisebbségekre vonatkozó 15. paragrafusának a 2. bekezdését kellene kiegészíteni azzal, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek – ha politikai szervezeteik megfogalmazzák az igényt – joguk van „a személyi elvű (kulturális) autonómia, illetve azokban a régiókban, ahol számbeli többséget alkotnak, a sajátos jogállású regionális autonómia közigazgatási intézményrendszerének létrehozására és az ország jogrendjébe való szerves beépítésére a pozitív európai gyakorlat szerint”.

 

Az EMNP azt javasolja továbbá, hogy az alapszerződés mellékletében felsorolt nemzetközi dokumentumok sora egészüljön ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott két dokumentummal: a Gross-jelentésen alapuló 1334/2002-es, és a Kalmár-jelentésen alapuló 1995/2014-es ajánlással. A párt szerint „bizalomerősítő jelentőséggel bírna” ugyanakkor, ha az alapszerződés szövegéből kikerülne az „az erdélyi magyarok számára megalázó, és a román nemzetpolitikát negatívan minősítő lábjegyzet, mely az ET 1201/1993-as ajánlását értelmezi egyoldalúan”.

 

Az ET 1201-es ajánlásának a 11. cikkelye előírja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló 

helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.

Az ajánlás azzal a lábjegyzettel került be a román-magyar alapszerződés függelékei közé, hogy „a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”.

 

Tavaly Toró T. Tibor, az EMNP korábbi elnöke javasolta, hogy Magyarország kezdeményezze az alapszerződés felülvizsgálatát. A szerződés értelmében a felek 2015 szeptember 16-ig jelezhetik, ha módosítani akarják a megállapodást. Ha ezt nem teszik, az egyezmény hatálya öt évvel meghosszabbodik.

 

Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, azért fordulnak most a román kormány képviselőjéhez, mert úgy gondolják, az erdélyi magyarságot Románia kormányának kellene képviselnie a kétoldalú kapcsolatokban. A pártelnök hozzátette, a magyar kormányt nem kell erről meggyőzni; képviselői többször is kijelentették, hogy támogatják az erdélyi magyarság törekvéseit. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS