// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Milyen egészségügyi diktatúra? Romániában a legszabadabb az élet egész Európában

// HIRDETÉS

És a világban sincs sok ország, ahol több lazítás lenne érvényben.

Bár az elmúlt másfél évben egyesek részéről gyakran elhangzott a vád a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében meghozott korlátozó intézkedések miatt, hogy Romániában „egészségügyi diktatúrát” vezettek be, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem hogy diktatúra nincs, de Európában egyenesen itt a legszabadabb az élet a harmadik járványhullám után.

Sőt a világban sem nagyon van olyan ország, ahol szabadabb lenne az élet.

Mindezt a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának hatfős kutatócsoportja mutatta ki a brit The Economist című magazin munkatársai által kidolgozott „normalitásindex” alapján.

Ezt nyolc tényező alapján számítják ki, amelyek azt mutatják, milyen mértékben tért vissza az élet a 2019-es szintre, ami 100 százaléknak felel meg.

Ezek a következők:

  • a tömegközlekedés kihasználtsági foka a nagyvárosokban
  • a forgalom állapota ezekben a városokban
  • a bel- és külföldi repülőjáratok száma
  • a lakáson kívül töltött idő hossza
  • a mozik bevételei
  • a sportesemények közönségének száma
  • az üzletek látogatottsága
  • az irodahelyiségek kihasználtsági szintje.

Nos, a BBTE kutatói szerint például Romániában

a moziba járási kedv még nőtt is a járvány előtti szinthez képest.

Ennek nyomán az ország normalitásindexe 85,4 százalékos, vagyis ekkora mértékben sikerült visszatérni a pandémia előtti időszak viszonyaihoz.

Bár persze a világ több országából nincsenek adatok – mint Észak-Afrika néhány országa, Irak, Irán vagy Afganisztán -, azért az adatok mégis beszédesek.

Románia mögött a második helyen Nigéria áll 85,2 százalékos indexszel, míg a harmadikon Egyiptom 81,62-vel.

A sorban következő Pakisztánban és Mexikóban egyaránt 81,27 az index.

Európában az úgynevezett zöld zónában még két ország van Románián kívül:

Ausztria 80,6, a dobogó harmadik fokán pedig Magyarország 79,9 százalékkal.

Spanyolország 67,15, Portugália 63,88, Franciaország 72,71, Nagy-Britannia 65,84, Hollandia 71, Németország 72,96, Svájc 72,4, Olaszország pedig 69,22 százalékon áll.

Az Egyesült Államokban 77,73, Kanadában 65,41, Oroszországban 63,2, Kínában 79,8 százalékos az index, míg Indiában, ahol a delta variáns megjelent, csupán 53,87.

A legszigorúbb Malajziában az élet: ott csupán 27,93 százalékos az index, Vietnamban 37,19, Indonéziában 43,03, Dél-Afrikában 48,27, Ausztráliában pedig 52,11.

Érdekesség, hogy tavaly május elején Romániában – a szigorú lezárások idején –

csupán 27,6 százalékos volt az index, majd május végére ez feljött 45,7-re.

Tavaly ősszel, a második hullámban ismét lecsökkent 43-ra.

Az is nagyon érdekes, hogy tavaly tavasszal, a szükségállapot idejében Romániában a lakáson kívül töltött idő a 80,6 százaléka volt a 2019-esnek – vagyis a legszigorúbb korlátozások idején, amikor csak igazolással lehetett még bevásárolni is menni, csupán kevesebb mint 20 százalékos volt a csökkenés.

2020 szeptemberében pedig még több időt töltöttek kint, mint 2019-ben, így ebben a kategóriában az index 112 százalékos.

A harmadik hullám idején 98,6 százalékos volt a közlekedés kihasználtsága, a boltoké 71, akárcsak az irodáké.

A moziké viszont – lévén többségüket bezárták – csupán 0,6, a nézők nélkül megrendezett sportmérkőzéseké pedig értelemszerűen 0.

A szakemberek azért annyira nem örülnek az adatoknak. Hiszen rendben van, hogy lazítottak, de sajnos az oltási kampány ezzel párhuzamosan befulladt, mert sokan úgy érezték: ha már csökkent a járvány intenzitása, nem is kell felvenni azt az oltást.

Csakhogy most úgy következik a sokkal fertőzőbb indiai variáns okozta negyedik hullám, hogy itt a legkevesebb a korlátozás, viszont az átoltottság a legalacsonyabbak között van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS