// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Micsoda nap ez, kérem!

// HIRDETÉS

Legalább három történelmi jelentőségű esemény történt szeptember 11-én. Az egyiket valószínűleg mindenki tudja (mert szimbólummá vált), de a másik kettő sem elhanyagolandó. Videókkal!

Szeptember 11. igazi történelmi dátum: három olyan eseményről is tudunk, amely bízvást nevezhető sorsfordítónak. Ezeknek az eseményeknek semmi közük egymáshoz – közvetlenül legalábbis semmiképpen –, csak annyi, hogy ugyanazon a napon történtek. Igaz, több évtizednyi eltéréssel. Ami elsőre beugrik mindenkinek, valószínűleg, az „a” szeptember tizenegyedike, a WTC elleni terrortámadások napja, amikor gyakorlatilag élőben követhettük, tévén keresztül, a New York-i ikertornyok leomlását.

Kezdjünk azonban az időben a legtávolabbi, térben azonban legközelebbi – ráadásul szinte kerek – évfordulóval. 

1940. szeptember 11.: Horthy Miklós bevonul Kolozsvárra   

A második bécsi döntés (1940. augusztus 31.) után megkezdődik Észak-Erdély „visszafoglalása”.  A Magyar Királyi Honvédség csapatai szeptember 11-én elérik Kolozsvárt, ahol ünneplő tömeg várja őket. 

 

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó a következőket mondja a kolozsvári díszszemlén: „Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit! Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha, egy percre sem. És most, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat. Gondolatban ma itt van minden magyar!” 

 

A többi már történelem. 

1989. szeptember 11.: Magyarország megnyitja a határt  

Ezt a momentumot megelőzte a Páneurópai Piknik, augusztus 19-én. A találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy – mintegy szimbolikusan – három órára megnyissák a határt, Szentmargitbánya és Sopronkőhida között. Átvágták a szögesdrótot, több száz keletnémet polgár át is ment az osztrák oldalra.

 

 

A magyar kormány ezt követően szeptember 9-én úgy döntött, ideiglenesen felfüggeszti a magyar-NDK megállapodást a határátlépés szabályairól. A döntést szeptember 10-én este jelentette be Horn Gyula külügyminiszter, 11-én pedig megnyílt a határ. Három nap alatt 12 ezer keletnémet állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60-70 ezer NDK-s polgár hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.

 

A Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó vasfüggöny lebontásának ez volt az első, igazán fontos mozzanata.  

2001. szeptember 11.: 9/11 

Azért ilyen egyszerűen, mert így rögzült a világ közvéleményében. Ezen a napon az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozatot intézett az Amerikai Egyesült Államok ellen.

 

 

Két utasszállító repülőgépet vezettek bele a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, ezek néhány órán belül össze is omlottak. Több épület is összedőlt vagy megrongálódott a környéken. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanástól. Ez a gép Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban csapódott a földbe. A repülőgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.

 

A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét, túlnyomórészt civilek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS