// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Micsoda nap ez, kérem!

// HIRDETÉS

Legalább három történelmi jelentőségű esemény történt szeptember 11-én. Az egyiket valószínűleg mindenki tudja (mert szimbólummá vált), de a másik kettő sem elhanyagolandó. Videókkal!

Szeptember 11. igazi történelmi dátum: három olyan eseményről is tudunk, amely bízvást nevezhető sorsfordítónak. Ezeknek az eseményeknek semmi közük egymáshoz – közvetlenül legalábbis semmiképpen –, csak annyi, hogy ugyanazon a napon történtek. Igaz, több évtizednyi eltéréssel. Ami elsőre beugrik mindenkinek, valószínűleg, az „a” szeptember tizenegyedike, a WTC elleni terrortámadások napja, amikor gyakorlatilag élőben követhettük, tévén keresztül, a New York-i ikertornyok leomlását.

Kezdjünk azonban az időben a legtávolabbi, térben azonban legközelebbi – ráadásul szinte kerek – évfordulóval. 

1940. szeptember 11.: Horthy Miklós bevonul Kolozsvárra   

A második bécsi döntés (1940. augusztus 31.) után megkezdődik Észak-Erdély „visszafoglalása”.  A Magyar Királyi Honvédség csapatai szeptember 11-én elérik Kolozsvárt, ahol ünneplő tömeg várja őket. 

 

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó a következőket mondja a kolozsvári díszszemlén: „Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit! Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha, egy percre sem. És most, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat. Gondolatban ma itt van minden magyar!” 

 

A többi már történelem. 

1989. szeptember 11.: Magyarország megnyitja a határt  

Ezt a momentumot megelőzte a Páneurópai Piknik, augusztus 19-én. A találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy – mintegy szimbolikusan – három órára megnyissák a határt, Szentmargitbánya és Sopronkőhida között. Átvágták a szögesdrótot, több száz keletnémet polgár át is ment az osztrák oldalra.

 

 

A magyar kormány ezt követően szeptember 9-én úgy döntött, ideiglenesen felfüggeszti a magyar-NDK megállapodást a határátlépés szabályairól. A döntést szeptember 10-én este jelentette be Horn Gyula külügyminiszter, 11-én pedig megnyílt a határ. Három nap alatt 12 ezer keletnémet állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60-70 ezer NDK-s polgár hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.

 

A Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó vasfüggöny lebontásának ez volt az első, igazán fontos mozzanata.  

2001. szeptember 11.: 9/11 

Azért ilyen egyszerűen, mert így rögzült a világ közvéleményében. Ezen a napon az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozatot intézett az Amerikai Egyesült Államok ellen.

 

 

Két utasszállító repülőgépet vezettek bele a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, ezek néhány órán belül össze is omlottak. Több épület is összedőlt vagy megrongálódott a környéken. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanástól. Ez a gép Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban csapódott a földbe. A repülőgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.

 

A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét, túlnyomórészt civilek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS