// 2025. június 5., csütörtök // Fatime
vegyesen

Mi történik itt, kérem?! Két nap alatt két magyar Nobel-díj!

// HIRDETÉS

Az ilyen duplázásnak nagyon lehet örülni! Na de más is történt: Románia képtelen összehozni a saját gyártmányú harckocsik eladását külföldre. És egy mioritikus honpolgár elrabolt egy juhot egy hollandiai állatkertből… vajon miért?

De tényleg, ilyen még nem volt: két nap alatt két magyar Nobel-díj!

Tegnap Karikó Katalin Nobel-díjának örülhettünk (már aki, mert fanyalgók is akadtak, ahogy mindig), és tessék, aludtunk egyet és itt az újabb magyar Nobel: a drága jó Svéd Királyi Akadémia kedden bejelentette: Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért. Hogy mi az attoszekundumos fizika, azt kapásból nem tudjuk. De hogy egy magyar is van a három díjazott között, annak nagyon örvendünk.

Na jó, de ki ez a Krausz Ferenc? Nyilván róla beszél az egész magyar nyelvű sajtó (és nem csak) a keddi szent napon. A magyarországi Mór szülötte, Budapesten járt egyetemre, majd Bécsben folytatta (nem, nem a magyarok üldözték el), aztán Berlin következett. Aki kíváncsi a részletekre, kattintson ide.

Na és van itt még valami. A mostani Nobel-esőben mindenki azt kezdte számolgatni, hány magyar Nobel-díjas van. Nem is olyan egyszerű. Vannak a magyar származásúak, a Magyarországon születettek, aztán azok, akik Magyarországon éltek, amikor megkapták a Nobelt vagy épp hazahozták a díjat. Nos, ha mindent összeszámolunk, összesen 19 magyar Nobeles jön ki (legalábbis nekünk, mert máshol láttunk 16-ot, 17-et, 18-at).

Két olyan ember van, aki Magyarországon élt, dolgozott, amikor Nobel-díjat kapott: Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre.

Aztán ott vannak, akik Magyarországon születtek, majd kivándoroltak: Békésy György, Gábor Dénes, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Krausz Ferenc, Lénárd Fülöp, Oláh György és Wigner Jenő. Ez tíz.

Végül következzenek azok, akik nem Magyarországon születtek, de magyar származásúak: Bárány Róbert (Robert Bárány), Milton Friedman, Daniel Carlton Gajdusek, Louise Elisabeth Glück (neki csak az apai nagyszülei voltak magyarok), Polányi János (John Charles Polányi), Elie Wiesel (jó, ő 1928-ban született Máramarosszigeten, vagyis már a poszt-trianoni Román Királyságban) és Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy). Ez hét.

És így jön ki a 19. Szép!

Jó napot, kérek 100 páncélos csapatszállító harckocsit! Hogyne, parancso… ööö, nem lehet, sajnos

Ha a fenti párbeszédet egy humorfesztiválon hallja az ember, nevet egy jót. De mit tegyen, ha ez az észbontó valóság? Tessék:

Tavaly októberben az akkori gazdasági miniszter (ki a fene emlékszik már a nevére) bejelentette: Bulgária szeretne venni olyan 150 darab Piranha páncélos csapatszállító járművet, amelyet Bukarestben szerelnek össze. És a tárgyalások már az utolsó száz méteren poroszkálnak.

Oké. Eltelt egy év és most Bulgária bejelentette: Amerikától vásárol 150 Stryker harckocsit, potom másfél milliárd dollárért. Hahó, de nem arról volt szó, hogy… ?

Dehogynem. Csak hát akadt egy kis baj. Nevezetesen, hogy Romániában nincs meg a megfelelő jogi keret egy ilyen üzlet lebonyolításához. Kellene egy ügynökség, amely a kormányközi tárgyalásokat bonyolítja. De nincs. Pedig nem először szalad bele a jó mioritikus haza ebbe a kapanyélbe. Korábban Szlovákia is érdeklődött, de a kulcsügynökség hiánya miatt akkor se lett üzlet belőle.

Na de tényleg, miért is olyan nehéz egy ilyen ügynökség létrehozása? A hadiipari források szerint létezik egy sürgősségi kormányrendelet, pontosabban egy tervezet, amit meg kellett volna sürgősen szavazni. De ott van valamelyik illetékes fiókban.

A sajtó érdeklődött a miniszternél, miniszterelnöknél… de egyelőre olyan nagy a csend, mint a sírban.

Jó napot, mi zörög… illetve béget az ön csomagtartójában? Hát ööö… jé, egy juh!

Ezt a nevetséges címbeli párbeszéd sem valami viccből származik. Tessék elképzelni: a holland rendőrség kimegy az országút mellé, figyeli a közlekedést, ez a dolga. Aztán egyszer csak feltűnik egy autó (német rendszámú), amely, nos, nem egyenesen halad, hanem ilyen… görbén, na. A holland rendőrök elcsodálkoznak, majd intenek a sofőrnek, ugyan álljon már meg egy percre.

A sofőr meg is áll és kiderül róla, hogy román állampolgár, illetve (történetesen) részeg. Aztán valami nesz hallatszik a csomagtartóból. A holland rendőrök kíváncsi természetűek. És láss csudát, egy juh lapul (hever) odabent.

A holland rendőrök még kíváncsibbak lesznek ettől, kérdik a jóembert, hogy került a juh a csomagtartóba. A jóember meg… hát, feltehetően nem első miccre, de kinyögi, hogy… szóval, a tény az, hogy ellopta az állatot az eindhoveni állatkertből.

Na de miért? Az állatkert dolgozói azt állítják, meg akarta enni. De hála a kíváncsi holland rendőröknek, a juh megúszta kisebb ijedtséggel. A sofőr viszont némi börtönt is kockáztat, ha a bíráknak rossz napjuk lesz a tárgyaláson.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek
Krónika

Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek

A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre
Székelyhon

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
Krónika

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában
Székelyhon

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS