// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megvan, hány medve él Romániában a minisztérium szerint, és hányszor támadtak emberre

// HIRDETÉS

A környezetvédelmi tárca hivatalos számokkal állt elő.

Két embert öltek meg, és összesen 32 alkalommal támadtak emberre a medvék az elmúlt két évben Romániában – közölte a környezetvédelmi minisztérium a hivatalos statisztikákat a G4Media.ro portál kérdésére.

Mint ismeretes, a medvék az elmúlt években egyre több alkalommal szerepelnek a hírekben – a jobbik eset az, amikor csak betévednek a településekre, esetleg megdézsmálják valamelyik gazdaság állatállományát. A rosszabbik viszont az, amikor rá is támadnak az útjukba kerülő emberekre.

A környezetvédelmi tárca statisztikái szerint 5960 és 6620 közötti medve élhet az országban

– csakhogy ezek az adatok 2013-asok, és azóta nem történt újabb összesítés.

A hatóságok elismerik, hogy a medvék rengeteg gondot okoznak, amit megpróbálnak megoldani – csakhogy konkrétum nem nagyon szerepel a terveik között,  azon túlmenően, hogy megfelelő szinten tartva menedzselnék a medvepopulációt, illetve hogy felhívják az érintett vidékeken élő polgárok figyelmét a veszélyre, és útmutatást adnak számukra, hogyan kell eljárniuk.

Az egyetlen, az emberek biztonságát szolgáló intézkedés 2017-ben született, amikor a környezetvédelmi tárca rendeletet adott ki, amely szerint ki lehet lőni 140 medvét és 97 farkast.

Ami azóta stabil, az a vita a veszélyes nagyvadak gyérítését támogató és a medvéket körömszakadtáig védő zöldek között: míg a vadászok azt mondják, ennél jóval több példányt kellene kilőni ahhoz, hogy féken tartsák a medveszaporulatot, mivel

a nagyvadak valós száma 7500 és 8000 közötti lehet,

a medvepártiak úgy értelmezik a minisztérium által közzétett adatokat, hogy a több mint hatmillió hektáros erdőterülethez mérve a medvepopuláció száma nem is magas. És egyébként is, az ember szállta meg a nagyvadak életterét, amelyek máshol keresnek élelmet, miután sokan gyűjtik és árulják az erdei gyümölcsöket – többnyire törvénytelenül.

A zöldek szerint inkább külföldre kellene „exportálni” a medvéket, és ebből anyagi haszna is származna az államnak.

A felek tehát továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Közben pedig a medvék egyre több kárt okoznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS