// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Megvan, hány medve él Romániában a minisztérium szerint, és hányszor támadtak emberre

// HIRDETÉS

A környezetvédelmi tárca hivatalos számokkal állt elő.

Két embert öltek meg, és összesen 32 alkalommal támadtak emberre a medvék az elmúlt két évben Romániában – közölte a környezetvédelmi minisztérium a hivatalos statisztikákat a G4Media.ro portál kérdésére.

Mint ismeretes, a medvék az elmúlt években egyre több alkalommal szerepelnek a hírekben – a jobbik eset az, amikor csak betévednek a településekre, esetleg megdézsmálják valamelyik gazdaság állatállományát. A rosszabbik viszont az, amikor rá is támadnak az útjukba kerülő emberekre.

A környezetvédelmi tárca statisztikái szerint 5960 és 6620 közötti medve élhet az országban

– csakhogy ezek az adatok 2013-asok, és azóta nem történt újabb összesítés.

A hatóságok elismerik, hogy a medvék rengeteg gondot okoznak, amit megpróbálnak megoldani – csakhogy konkrétum nem nagyon szerepel a terveik között,  azon túlmenően, hogy megfelelő szinten tartva menedzselnék a medvepopulációt, illetve hogy felhívják az érintett vidékeken élő polgárok figyelmét a veszélyre, és útmutatást adnak számukra, hogyan kell eljárniuk.

Az egyetlen, az emberek biztonságát szolgáló intézkedés 2017-ben született, amikor a környezetvédelmi tárca rendeletet adott ki, amely szerint ki lehet lőni 140 medvét és 97 farkast.

Ami azóta stabil, az a vita a veszélyes nagyvadak gyérítését támogató és a medvéket körömszakadtáig védő zöldek között: míg a vadászok azt mondják, ennél jóval több példányt kellene kilőni ahhoz, hogy féken tartsák a medveszaporulatot, mivel

a nagyvadak valós száma 7500 és 8000 közötti lehet,

a medvepártiak úgy értelmezik a minisztérium által közzétett adatokat, hogy a több mint hatmillió hektáros erdőterülethez mérve a medvepopuláció száma nem is magas. És egyébként is, az ember szállta meg a nagyvadak életterét, amelyek máshol keresnek élelmet, miután sokan gyűjtik és árulják az erdei gyümölcsöket – többnyire törvénytelenül.

A zöldek szerint inkább külföldre kellene „exportálni” a medvéket, és ebből anyagi haszna is származna az államnak.

A felek tehát továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Közben pedig a medvék egyre több kárt okoznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS