// 2024. november 27., szerda // Virgil
Sepsiszentgyörgy

Megvan a Szent György Napok logója!

// HIRDETÉS

De most komolyan. Süsüt felváltja a sellő. A nyitókoncertre pedig berepül az űrzongora.

A találkozások ünnepe szellemében szervezik meg idén április 16. és 24. között a Szent György Napokat:  szombattól (április 16.) csütörtökig (április 21.) tart a kulturális hét, péntektől (április 22.) vasárnapig (április 24.), három nap és három éjjel áll a bál – áll a szervezők mai közleményében.

A 25-ik kiadásra megújult a városnapok logója, amely a 7 éve „hivatalban lévő” Süsüt váltja. A szervezők által tartott szerdai sajtóértekezleten Barta Mónika, a Városimázs Iroda vezetője elmondta: ez az alkalom adta, hogy 

 

visszatérjenek a sárkányölő Szent György lovag alakjához.

„Egy klasszikusabb, de ugyanakkor minimalista logótervre vártunk javaslatokat, amelyek városunk védőszentjének legendáját értelmezik. A versenybe 31 dizájner – magyarok és románok egyaránt – 40 tervvel nevezett be, nem csak az országból, hanem Magyarországról és Angliából is. Nagyon erős volt a mezőny, így a döntés sem volt könnyű, több karakteres, sajátos logótervet is kaptunk, és gondolkodunk azon, hogy a város arculatába hogyan tudnánk azokat beépíteni, hogy a befektetett kreatív energia ne vesszen el” – mondta Barta Mónika.

 

A sajtóértekezleten élőben kapcsolták a kézdivásárhelyi születésű, Angliában élő Fésüs Tamást, a pályázat győztesét.

 

 

„Tipografikus megközelítést próbáltam belevinni, ebből adódik az S betű, amely magyarul, románul és angolul is kezdőbetűje a szent szónak. A betű farka a sárkány teste, amely egybeolvad felül Szent György testével. Lényeges különbség azonban a dárda, amelyen áthalad a lovag, de megállítja a sárkányt, és ennek nagyon erős szimbolikus üzenete van” – magyarázta a dizájner.

 

Űrzongora rakétázza fel a jegyárat

Sztakics Éva alpolgármester az április 16-án, 19 órától a Krisztus Király templomban sorra kerülő nyitókoncertről beszélt, amelyen Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész lép fel, a sajtóban már csak „űrzongorának” nevezett hangszerével.

 

„A városunkba visszatérő Bogányi Gergely ezúttal a maga által kifejlesztett, 18 ezer komponensből álló, karbon-kompozit rezonáns hangszerével jön, amely – szakemberek szerint – a legtisztább hangzást adja” – emelte ki Sztakics Éva. 

 

„Tíz év kutatás után, 2014-ben megpályáztak 400 ezer eurót hangszerfejlesztésre az Európai Unió Gazdaságfejlesztés Operatív Programjának pályázatán, amihez kaptak további 200 ezer euró támogatást a Magyar Nemzeti Banktól, és egy hármas konstruktőr csapattal (Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, Cs. Nagy József zenetechnikus) az alapoktól újraépítették a zongorát, és kialakították azt, amit sokan már csak „űrzongorának” neveznek” – ismertette a zongora keletkezéstörténetét az alpolgármester.

 

 

Sztakics Éva és Barta Mónika | Fotók: Vargyasi Levente

 

Elhangzott: a nyitókoncertre a legdrágább a jegy, 40 lej, a többi belépő ára 15 és 35 lej között váltakozik.

 

Tischler Ferenc alpolgármester  a „mi sztárfellépőinkről” beszélt: a Szent György téren közösségi színpadot állítanak, amelyen helyi óvodás és iskolás csoportok mutathatják meg tehetségüket a nagyérdemű közönségnek. A fellépés természetesen ingyenes, a csoportvezetőket azonban kérik, hogy jelentkezzenek a Városimázs Irodában a program összeállítása érdekében. 

 

Jelentkezni lehet még a Mesterségek Nagyvásárára, amelyet a Gróf Mikó Imre utcában tartanak és a Szent György-napi Kézművesvásárra is, amelyre korábbi helyén, a Székely Nemzeti Múzeum előtt kerül sor. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS