// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megtudtuk, Putyin hány óra alatt foglalná el Bukarestet

// HIRDETÉS

És inkább elhisszük neki, mert nem biztos, hogy megvárnánk, amíg bebizonyítja.

Két nap – állítólag ennyire lenne szüksége Oroszországnak ahhoz, hogy elfoglaljon olyan közép- és kelet-európai fővárosokat, mint Bukarest vagy Varsó. Ezt maga Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin árulta el a Petro Porosenkóval, Ukrajna államfőjével folytatott egyik tárgyalásán. „Ha akarom, az orosz csapatok két nap alatt nemcsak Kijevet érik el, hanem Rigát, Vilniust, Tallint, Varsót és Bukarestet is” – idézte Porosenko a testvéri szomszédállam vezetőjének szavait.

Putyin üzenete kicsit cseles úton jutott el a nemzetközi közvéleményhez: az ukrán államfő a fenyegetésről beszámolt José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, ez pedig eljutott a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségébe. A müncheni lap az Európai Külügyi Szolgálat – az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkáját támogató diplomáciai testület – egy feljegyzésére hivatkozik, amely a Porosenko-Barroso találkozón elhangzottakat foglalja össze.

Az összefoglaló szerint Porosenko elmondta Barrosónak, hogy Putyin figyelmeztette, ne támaszkodjon túlságosan az Európai Unióra, mert a kétoldalú kapcsolatai révén úgynevezett blokkoló kisebbséget tud szervezni az uniós állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsban, és így megakadályozhatja az Oroszországot hátrányosan érintő döntéseket.

 

Porosenko azt is elmondta, hogy Putyin – meglepő módon – meg akarja akadályozni Ukrajna társulását az EU-hoz. Az ukrán elnök úgy vélte, Putyinnak ez valószínűleg fontosabb ügy, mint Luhanszk és Donyeck sorsa – áll az összefoglalóban, amelyből a Süddeutsche Zeitung szerint az is kiderül, hogy Putyin és Porosenko egyezségének megfelelően halasztották el 2016 januárjáig az Ukrajna és az EU szabadkereskedelmi megállapodásának életbe léptetését.

 

Putyin nem először fenyegetett katonai erő alkalmazásával, de NATO- és EU-tagországokat eddig hivatalosan nem vett célkeresztbe. Csak Kijev lerohanását helyezte kilátásba egy Barrosóval folytatott telefonbeszélgetésen, de akkor még két teljes hétre szüksége volt a művelethez.

 

Fotó: nbcnews.com

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS