// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Megszavaztatta a kolozsváriakat a Musai-Muszáj

// HIRDETÉS

Kolozsvárnak VAN magyar neve. Meg román. Meg német is. De angol neve nincs, kedves többségi értetlenkedők!

A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport legújabb, csütörtök délutáni akciója a korábbi, felfújható kapus flashmob tapinthatóbb variációjaként értelmezhető. Tapinthatóbb, ugyanis a Mátyás utcában felállított asztaloknál gyakorlatilag szavazni lehetett, nevezetesen arra, hogy háromnyelvű, vagy egynyelvű helységnévtáblás városként akarjuk látni Kolozsvárt a jövőben.

A szavazás délután kettőkor indult, és ötkor zárultak az urnák. Megjegyzendő, hogy az akció nem minősül hivatalos voksnak, ugyanis a Musai-Muszájnak nincs adatkezelési joga. De attól még a dolgok vígan zajlottak a Mátyás utcában. Szavaztak ide, szavaztak oda az emberek, ám ismét bebizonyosodott, hogy több toleráns szavazókedvű ember jár délutánonként Kolozsvár központjában, mint ahányan továbbra sem értik a többnyelvűség lényegét. (Arra azért kíváncsiak lennénk, milyen eredménnyel járna egy ilyen voksolás a Mărăști negyedben vagy a Monostoron.) Természetesen arra jártak azok is, akik ugyan nem szavaztak, viszont élőben követelték, hogy inkább angol neve legyen a városnak, noha nemigen tudták megmondani, hány angol polgára volt Kolozsvárnak, mondjuk az utóbbi háromszáz évben.

A szavazás eredménye önmagáért beszélt: a 205 érvényes szavazatból 190 a többnyelvű Kolozsvár mellett, 15 pedig ellene szólt. Hát így állunk.

Az akció végén a szervezők borítékba helyezték a szavazócédulákat, és postázták őket a polgármesteri hivatal címére. Hadd lássa Emil Boc is, mi az ábra.

És akkor, szokás szerint, következzenek a képek:

 

Sorban állnak a szavazók az urnák előtt.

 

Nagy mosoly a többnyelvű Kolozsvárért.

 

Toró T. Tibor civilben is megállja a helyét.

 

Vau, vau, Kolozsvár angol gyarmat volt...

 

Az ifjú hölgy elvetette a kockát, és a szavazólapot.

 

És számolják a voksokat.

 

Íme: a végeredmény!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS