Megint hallhattunk pár alapvető dolgot az iskolakezdésről. Megint nem a hazai közoktatás zsenijeitől

Izzik már a nyár, nem is akárhogy. Aki teheti, azon töri a fejét, hogy e járványos időkben mégis hogy és hova menjen el pihenni egy kicsit. Közben az iskolakezdés olyan alattomosan közeledik, mint egy vírus. És akárhonnan nézzük, egyelőre szinte senki sem képes (hajlandó) értelmes mondatokat mondani róla. A zseniális (egy francot!) oktatási miniszter asszony egy ideig tüsszögte magából a semmit, aztán megint eltűnt. A felelős járványkormány vezére, Ludovic Orban pedig a minap elmondta, hogy amikor tudni fogják, hogy lesz, akkor majd elmondják, de biztos lesz valahogy. Ez igen, kommunikáció! Szerencsére van néhány kiegyensúlyozott, józanul gondolkodó ember is ebben a katasztrofális bagázsban. Egyikük Alexandru Rafila professzor, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője. Jó egy hete is ő sietett a választási szardobálásba belefeledkező kormány segítségére, afféle nem hivatalos szóvivőként. És most ismét vette a fáradtságot, hogy elmondjon pár alapvető dolgot az őszi iskolakezdéssel kapcsolatban. A legfontosabb: Rafila prof szerint természetes, hogy léteznie kell egy országos koncepciónak, ami az iskolakezdésre való felkészülést, illetve a közelgő első félév elindítását illeti. A központi illetékeseknek az (lenne) a dolguk, hogy több változatot dolgozzanak ki, az ország megyéiben uralkodó járvány- és közegészségügyi helyzet alapján. A megyék aztán kiválasztják a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő változatot. Magyarán: ugyanúgy kell eljárni, ahogy a vesztegzárak esetében. Nehogy már Hargita megyében ugyanazokat a szigorú iskolai szabályokat vezessék be, mint például a fertőzésgócnak számító Argeș megyében. És itt jön a képbe Rafila úr szerint a helyi vezetés. A helyhatósági választásokra az iskolakezdés után kerül sor, tehát a polgármestereknek (a tanfelügyelőkkel, iskolai személyzettel közösen) mindentől függetlenül (sőt, kampányszerűen!) van (legyen) idejük a megfelelő módon kezelni az iskolakezdés kérdését. Aki erre nem képes, az nem érdemli meg, hogy polgármester legyen. Vagyis nyugodtan buktassa meg őket a nép. Korrekt! Ami azokat az iskolának nevezett, izé, kloákákat illeti, ahol nincs folyóvíz – ez, ugye, a jelenlegi helyzetben (is) elengedhetetlen, vagyis most már tényleg nem működik a „majd csak lesz valahogy”-hozzáállás –, Rafila prof szerint vagy nagyon sürgősen meg kell oldani a problémát (ha már az elmúlt évtizedek során nem sikerült, ugye), vagy zárva maradnak. Itt nincs pardon. Olyan, látszólag apróságokra is kitért a professzor úr, amelyek biza rendesen megakaszthatják a „normális” tevékenységet. Például: az osztályba való besétálás előtt fertőtleníteni kell a kezeket. Na most, ha van 20 gyerek, amíg mind bemennek a mosdóba, kezet mosnak, kijönnek, ez biza sok időt vesz el. Ezért az osztály ajtaja mellé oda kell helyezni két fertőtlenítős flakont, és máris megfeleződik a várakozási idő. Szóval, valahogy így kell kommunikálni az ország népével, szűk másfél hónappal az iskolakezdés előtt. A dühítő az, hogy éppen azok nem hajlandók erre, akiket ezért fizetnek. Persze, ha belegondolunk, hogy a romániai közoktatási rendszer az elmúlt 30 évben sem volt képes kijönni a béka segge alól, akkor igazából csak röhögni tudunk. Kínunkban, persze.