// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Románia

Megijedt Ponta – beáldozta Corlăţeant

// HIRDETÉS

Bár azt a látszatot keltik, mintha menesztenék a felelőst, szó sincs felelősségvállalásról.

Megtörtént, amire kevesen számítottak: Tirus Corlăţean külügyminiszternek az állásába került az a botrány, ami a külképviseleti szavazások miatt robbant ki az államfőválasztás első fordulójában. A miniszter hétfőn jelentette be a lemondását, azt követően, hogy a hétvégén országszerte, de főleg Erdélyben és a Bánságban utcai tüntetéseket szerveztek a külhoni románok melletti szolidaritás jegyében, olyan tüntetéseket, amelyek kormányellenes demonstrációk voltak is egyben: a tüntetők a külügyminiszter távozása mellett Victor Ponta miniszterelnök, a baloldal államfőjelöltje lemondását is követelték, illetve Ponta ellenfelét, Klaus Johannist éltették.

Mindezek fényében nagyon úgy tűnik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) megijedt, hogy Ponta tízszázalékos előnye ellenére is elveszítheti a második fordulót, hiszen az utca hangja egyre inkább ellene, illetve a PSD ellen fordult, a tüntetők már kommunistaellenes jelszavakat skandáltak, arra utalva, hogy a PSD a kommunista utódpárt.

Ráadásul fölmerült a gyanú, hogy a kormány szándékosan próbálta akadályozni a külhoniakat szavazati joguk gyakorlásában, mivel azok az utóbbi évek példája alapján inkább a jobboldallal szimpatizálnak.

Ilyen körülmények között megszületett a döntés: Corlăţeannak mennie kell. Ponta, illetve a párt az egyik legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb emberét is hajlandó volt odadobni a felháborodott tömegnek, abban reménykedve, hogy ezzel sikerül csillapítani a velük szemben egyre növekvő ellenszenvet.

Nem biztos azonban, hogy ezzel sikerül-e csillapítania a felháborodást. A tüntetések ugyanis kezdetben még csupán szolidaritásból indultak azon külhoni románok mellett, akik a külügy hibájából, a hiányzó személyzet és szavazófülkék, illetve a bürokrácia miatt nem tudtak szavazni. A megmozdulások azonban hamarosan kormányellenes demonstrációkká váltak, amelyeken Corlăţean távozása már szinte mellékes követelés volt. A PSD által megtestesített egész rendszer, a korrupció és a posztkommunista mutyik ellen vonultak utcára.

Ponta minden bizonnyal azért ijedt meg, mert a többségében fiatalok, egyetemisták által szervezett tüntetések tovább terjedésétől tartott, attól, hogy a népharag és a közhangulat odáig fajul, hogy a vasárnapi második fordulóban tömegek mozgósulnak majd, és szavaznak a korrupcióval azonosított PSD ellen.

Corlăţean persze megpróbálta kimagyarázni a helyzetet, és úgy beállítani, mintha csak a törvényességet tartaná szem előtt, amikor – szemben a Központi Választási iroda (BEC) által közöltekkel – a külügy álláspontja mellett állt ki, miszerint nincs lehetőség a külhoni szavazókörök bővítésére. A miniszter arra hivatkozott, hogy a BEC azon közlemény előtt, amelyben a szavazókörök létrehozásának lehetőségéről ír, kiadott egy másikat, amelyben ezt nem említette meg, ő pedig ezt tekinti jogi érvénnyel bíró dokumentumnak. Az, hogy arra hivatkozott: nem hajlandó felvállalni, hogy az általa vezetett minisztérium törvénytelenséget kövessen el „Băsescu államfő és Klaus Johannis választási érdekeiért”, jelzi: távozása csupán kampányfogás, amivel megpróbálják kihúzni a tüntetések méregfogát, és megmenteni a kormány imázsát. Mindezt abszurd módon úgy, hogy egy másik állami intézményre, a választási irodára próbálja kenni a felelősséget. Ráadásul ismét csak megsértette a külföldön élő román állampolgárokat, hiszen úgy állította be a helyzetet, mintha az, hogy ők élhetnek állampolgári jogukkal, csupán az egyik politikai oldal érdeke lenne, nem pedig normális demokratikus gyakorlat.

Kérdéses azonban, hogy az utcákra vonuló tömeg megelégszik-e az elé dobott áldozattal, ahelyett, hogy kitartana amellett, hogy immár nem csupán a külügy baklövése miatt tüntet, ami kapcsán elegendő lett volna a miniszter távozása, hanem azért, hogy Ponta és a PSD, illetve az általuk képviselt rendszer végre eltűnjön a süllyesztőben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek
Székelyhon

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek

Három személy meghalt, öten pedig megsérültek egy péntek reggeli közlekedési balesetben Bákó megyében.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS