// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megdöntötte saját rekordjait a jubileumi TIFF

// HIRDETÉS

A 15. kiadásra rendesen kinőtte magát az erdélyi filmfesztivál.

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál statisztikái évről évre növekvő tendenciát mutatnak, de úgy tűnik, még mindig van feljebb: az adatok szerint a TIFF idén fennállásának legjobb eredményeit produkálta, gyakorlatilag minden téren.

Ez azt jelenti, hogy

• a fesztiválon részt vett 64 ország 248 filmjére

• 79 ezer fizető néző volt kíváncsi, ami 9 százalékos emelkedés az előző évhez képest;

• az eladott jegyek 25 százalékát online vásárolták;

• a résztvevők összlétszáma meghaladta a 120 ezret, mivel a fizető nézőkhöz hozzáadjuk az ingyenes vetítések, mesterkurzusok, workshopok, kiállítások és a TIFF Lounge-ban zajló találkozók résztvevőit;

• a 20 helyszínen zajló vetítéseken és egyéb eseményeken mintegy 1100 meghívott vett részt;

• több film és rendezvény teltházas volt – itt jellemzően a román filmekről van szó, mint Cristi Puiu Sieranevadája, Bogdan Mirică trófeagyőztes Kutyákja, Nae Caranfil világpremierként vetített 6,9 a Richter-skálán című filmje, vagy a Sophia Loren jelenlétében vetített Házasság olasz módra, az „újrahangszerelt” Jeanne d’Arc (amelyből kénytelenek voltak „pótvetítést” tartani), a bonchidai Häxan-vetítés és a zárógála;

• a tiff.ro honlapnak 10 nap alatt 55.280 egyéni látogatója volt, akik 106.946 alkalommal látogattak a portálra, és 745.138 oldalt töltöttek le, a tavalyinál 15 százalékkal többet (Magyarország egyébként az élbolyban szerepel a látogatók származási országainak rangsorában);

• a fesztiválblognak 27 ezer oldalletöltése volt;

• a mobilapplikációt 4300-an használták, 190 ezer alkalommal;

• a Facebook-oldal forgalma meghaladta az egymilliót;

• a TIFF idei szpotjait összesen 614.639 alkalommal nézték meg;

• a posztok összesítve 210 ezer lájkot kaptak, ami 500 százalékos növekedés a tavalyi adatokhoz képest;

• a fesztiválszervezők munkáját 350 önkéntes segítette.

Tudják még követni? Mi már nem nagyon, úgyhogy végezetül hadd idézzük a TIFF-en Corina Șuteu kulturális miniszter asszonyt, aki szerint „a kultúra olyan befektetés, amely később térül meg” – mint a TIFF másfél évtized után.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS