// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Még mindig vannak olyan nyugdíjasok, akiknek havonta majdnem 19 ezer lejt cipel haza a postás

// HIRDETÉS

Bejött az élet, van ilyen.

A különleges szolgálati nyugdíjak ügye régóta borzolja a kedélyeket, hiszen az erről szóló törvények megalkotásával a politikum létrehozott egy olyan kört, amelynek tagjai az átlag nyugdíjasokhoz képest valóságos Krőzusnak számítanak.

A cél egyértelmű volt: hogy a lekötelezettjükké tegyék az érintett köröket.

Éppen ezért ódzkodik minden kormány attól, hogy felszámolja a speciális nyugdíjakat, hiszen ezzel befolyásos embereket fordíthat maga ellen.

A nyugdíjpénztár friss adatai szerint márciusban összesen 9463 olyan személyt tartottak nyilván, aki különleges szolgálati nyugdíjra volt jogosult – ez a szám 175-tel több, mint tavaly márciusban.

A legjobban a volt bíráknak és ügyészeknek jött be az élet, ők szakítják a legtöbb lét. A 4018 jogosult átlagosan 18 880 lejes különleges nyugdíjra jogosult havonta – vagyis majdnem 4000 eurót visz haza nekik a postás.

Vagy ekkora összeg landol a bankszámlájukon.

Ebből 17 614 lejt természetesen az államkasszából – magyarán: a befizetett adóinkból – fedeznek.

Ez annyit jelent, hogy a román állam csak a bírák és az ügyészek nyugdíjára majdnem 76 millió lejt költött márciusban.

A jogosultak között ott vannak a diplomáciai testület tagjai is – márciusban 835 jogosultat tartottak nyilván, ők átlagosan 5769 lejes nyugdíjat kaptak, amiből 3308 lejt az államkassza finanszírozott.

A parlamentben tevékenykedő közszolgákat megillet különleges nyugdíjat 791-en kapták meg, az összeg átlagosan 4760 lej volt, amiből 2760-at állt az állam.

A polgári légitársaság egykori alkalmazottai szintén speciális nyugdíjat élveznek – márciusban 1426 ilyen nyugdíjast tartottak nyilván, az ő átlagos nyugdíjuk 11 349 lej volt, amiből 7763 lejt fizetett az állam.

A számvevőszéktől nyugdíjba vonult 604 személy átlagosan 8124 lejt kapott, ebből 4170 lejt állt az államkassza.

És a sornak nincs vége: a bíróságok és ügyészségek kisegítő személyzete is kiemelt nyugdíjra jogosult. Márciusban 1789 ilyen személyt tartottak nyilván, ők átlagosan 4658 lejes nyugdíjat kaptak – ehhez 2741 lejt tettek hozzá az adófizetők pénzéből.

Hiába, pályát választani és helyezkedni tudni kell.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS