// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Marosvásárhelyi színházak a miskolci deszkákon

// HIRDETÉS

Egy határon túli magyar művészeti fesztivál koncepciója készül Miskolcon. Addig is, amíg erre várunk, kezdetnek egy „minifesztivált” tartanak. Erdélyt most Marosvásárhely két társulata képviseli.

Határon túli magyar teátrumok mutatkoznak be egy-egy darabbal a Miskolci Nemzeti Színházban: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Zentai Magyar Kamaraszínház négy előadását láthatja a közönség május 5. és 7. között, s ott lesz a szintén vásárhelyi Yorick Stúdió is.

Kiss Csaba, a miskolci színház vezetője keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a színház olyan előadásokat, előadókat, szerzőket mutat be Miskolcon, akik vagy amelyek nem azért elsődlegesek, mert határon túliak, hanem „olyan minőségi előadásokat” állítanak színre, amelyek Miskolcon színesítik a kínálatot.

A Tompa Miklós Társulat május 5-én a Mélyben, május 6-án pedig a Bányavakság című előadását állítja színpadra, míg a Zentai Magyar Kamaraszínház a Koldusopera című előadással érkezik Miskolcra, ezt a darabot május 6-án láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió a Szeretik a banánt, elvtársak című politikai szatírával mutatkozik be.
A Mélyben című darab Gorkij Éjjeli menedékhely című művének adaptációja, Keresztes Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója állította színre. A Székely Csaba által írt, Sebestyén Aba által rendezett, a Yorick Stúdióval közösen létrehozott Bányavakság című előadás pedig az elmúlt évadok egyik legsikeresebb előadása volt Marosvásárhelyen, a darabot Pécsen, Kisvárdán, Bukarestben, Nagyszebenben, Nagyváradon is bemutatták. A Yorick Stúdió Szeretik a banánt, elvtársak? című politikai szatírája pedig Ceaușescu Romániájában játszódik.
Kiss Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: ez a „minifesztivál” a tervek szerint nem egyszeri lesz, a kultúráért felelős szaktárca ugyanis arra kérte a miskolci teátrumot, hogy készítsen koncepciót egy határon túli magyar művészeti fesztiválról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS