// 2024. november 27., szerda // Virgil
Románia

Már nem vonzza a külföld a romániai fiatalokat?

// HIRDETÉS

Egy friss kutatás szerint a 14–18 éves romániai fiatalok közül már „csak” 16 százalék csomagolna.

Minden generáció szembesül előbb-utóbb a kérdéssel: menni vagy nem menni? A társadalomtudósok éppen ezért időnként megkérdezik a fiatal nemzedék tagjaitól, hogyan vélekednek a kivándorlás kérdéséről, a válaszok pedig hol brutálisan sötét jövőt festenek, hol mérsékelt optimizmusra adnak okot. Az Open-I Research által végzett legújabb felmérés eredményei kapcsán ez utóbbi eset áll fenn. Az elemzők ugyanis pozitívan értékelik, hogy

a megkérdezett 14–18 évesek közül „csak” 16 százalék csomagolna, 84 százalék itthon maradna.

A kutatásról beszámoló közleményben a készítők megállapítják: a megkérdezett fiatalok többsége úgy gondolja, hogy Romániában mindenki a munkájának megfelelő bérezést kap, és itthon bárki sikeres lehet anélkül, hogy emigrálna. 73 százaléknyian válaszolták azt, hogy olyan munkát szeretnének, amellyel jobbra fordíthatják a romániai társadalom helyzetét. 84 százalék hisz abban, hogy munkáját érdemben fogják bérezni, 54 százalék szerint nepotizmus nélkül is előbbre lehet jutni.

Az oktatás kulcsfontosságú  a szakmai sikerekben, vallja a megkérdezettek 84 százaléka, de csupán 39 százalék hajlandó ezért olyan iskolán kívüli tevékenységeken is részt venni, mint például:

  • sport (27%),
  • művészet (25%),
  • környezetvédelem (23%),
  • tantárgyversenyek (23%).

A megkérdezettek közül inkább a 14–16 évesek vonzódnak a művészetekhez, 13 százalékuk vezet például blogot (internetes napló) vagy vlogot (videonapló).

A kérdezőbiztosok csak olyan fiatalokat kérdeztek, akiknek a szüleik nem váltak el, illetve mindkét szülőjük él és szerepet vállal a gyermeknevelésben. Fontos volt számukra, hogy a megkérdezettek között ne legyen bántalmazott fiatal, vagy olyan, akinek valamelyik szülője alkoholista.

A kutatás 2015 szeptembere és októbere között készült az Educaţia Azi megbízásából, 357 városon élő fiatal megkérdezésével.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS