// 2024. november 26., kedd // Virág
EMNP

Már nem összevissza, hanem összehangoltan autonómiáznak az erdélyi magyar pártok

// HIRDETÉS

Legalábbis ezt ígérte meg egymásnak írásban Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt.

Közös állásfoglalást írt alá hétfőn az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ, az MPP és az EMNP elnöke az RMDSZ ügyvezető elnökségi székházában. Az, hogy pontosan mi áll a megállapodásban, abban a pillanatban csak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök tudta, ugyanis a szöveget közvetlenül közös sajtótájékoztatójuk előtt véglegesítették. Az autonómiaelképzelések közös elvi alapjai szerepelnek benne, határidők viszont nem, tudtuk meg a sajtótájékoztatón.

 

FRISSÍTÉS: Az RMDSZ végre elküldte a megállapodás szövegét, ide kattintva olvasható.

Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat tavalyi 25. évfordulóján vetődött fel az elvi megállapodás szükségessége, mondta Kelemen Hunor, aki egyaránt cáfolta, hogy a most tető alá hozott egyezmény Szili Katalin vagy a magyarországi Fidesz-kormány nyomására született volna meg, vagy mert Kulcsár-Terza József egyénileg nyújtotta be karácsony előtt a román parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. 

 

Száz éves ígéret

Szilágyi Zsolt szerint az évforduló volt az apropó, de évek óta tárgyalnak az autonómiatörekvések összehangolásáról. Viták voltak és lesznek közöttük, de arra számít, hogy a közös értékek mellett az autonómiát célzó cselekvéseket is össze tudják majd hangolni.

 

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román többségi társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről, azokról a törvényhozási és közigazgatási eszközökről, amelyekkel eleget lehet tenni az erdélyi magyar közösség jogos igényeinek, ami a kulturális önazonosság és anyanyelv megőrzését illeti.

 

2018-ban is őszintén kell beszélni, a román többséget meg kell győzni, hogy a különböző autonómiaformák nem vesznek el tőlük semmit - hangsúlyozta Kelemen. Mi több, az autonómia a legerősebb lojalitásnyilatkozat, jelentette ki Szilágyi Zsolt, aki szerint látni kell, hogy a különböző nemzetiségek együttélésének ez az eszköze békét, biztonságot, jólétet hozott Európában, miért ne válna be a magyarok és románok együttélési módjaként olyan körülmények között, ahol se a magyar, se a román nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal.

 

Ugyan a román állam száz éve nem tartja be a gyulafehérvári autonómiaígéretet, az erdélyi magyar közösség szerinte azért vesz részt továbbra is értékteremtőként, törvénytisztelő állampolgárként az ország életében és a hazai politikai életben, mert bízik benne, hogy Románia jobbá tehető, olyan országgá változtatható, amely nemcsak a románok számára jelenthet hazát, hanem az erdélyi magyarok számára is.

 

Alkotmánymódosítással vagy anélkül?

Az is mutatta, mennyire eltérőek az elképzelések az autonómiák gyakorlatba ültetéséről, hogy míg Kelemen Hunor szerint ehhez a romániai alkotmány kiegészítésére lenne szükség (bevenni a régiót mint közigazgatási egységet), Szilágyi Zsolt EMNP-elnök ezt nem tartja szükségesnek, politikai akarat kellene csupán a területi autonómiaformák kialakításához. Kelemen Hunor egyenesen új alkotmányt tartana ideális megoldásnak, de szerinte kizárt, hogy ezzel belátható időn belül foglalkozna a román politikai elit.

 

 

Eltérnek a szemszögek | Fotó: Szabó Tünde

 

Az autonómia-törvények mellett viszont kiállnak, függetlenül attól, hogy ki nyújtotta be melyik politikai szervezet tervezetét, nyugtatott meg Kelemen Hunor. Kulcsár-Terza József, az MPP-nek RMDSZ-színekben megválasztott képviselője az SZNT tervezetét nyújtotta be tavaly december végén, és annak ellenére, hogy már létezik az RMDSZ és az MPP közös tervezete is, amikor az SZNT-javaslat a szakbizottságok asztalára kerül, az RMDSZ honatyái ezeken a fórumokon is el fogják magyarázni és meg fogják azt védeni, jelentette ki Kelemen. Az RMDSZ-frakció eddig minden olyan autonómiastatútumot megszavazott, amely a parlament plénuma elé került, a parlament többsége azonban mindegyiket elutasította eddig: az RMDSZ törvényjavaslatát a kulturális autonómiáról, illetve az SZNT tervezetét már kétszer is.

 

Biró Zsolt elmagyarázta, hogy párttársa, Kulcsár-Terza József becsületbeli kötelességének tekintette, hogy kampányígéretéhez hűen még tavaly benyújtsa a parlamentnek az SZNT tervezetét. Képviselőtársa egyúttal a Székely Nemzeti Tanács küldötte is. Ő maga nem írta alá kezdeményezőként ezt a törvényjavaslatot, de fontosnak tartja, hogy pártja, az MPP melegen tartsa a témát, és közvitát generáljon róla. Az egyetlen politikai nyomás, amely hat az erdélyi magyar pártok összefogására, az a választási törvény, jelentette ki Biró, aki szerint az MPP és az RMDSZ összefogása nélkül egyik szervezet sem ugrotta volna meg az öt százalékos parlamenti küszöböt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS